Vágólapra másolva!
Málta az egyik legfelkészültebb tagjelölt. Várhatóan az EU nettó befizetője lesz, azaz több pénzzel járul majd hozzá az uniós költségvetéshez, mint amennyi támogatást kap. A máltai kormányt több bírálat érte, mert nem volt elég rugalmas a csatlakozási tárgyalásokon. Többek között nem járult hozzá az abortusz engedélyezéséhez sem. Akadályozhatja az ország csatlakozását, hogy csak a lakosság fele támogatja a belépést. Ezzel együtt Málta a legszívesebben látott tagjelölt az EU-ban.
Vágólapra másolva!
Valletta

Az uniós országokban készült felmérés szerint az Unió lakosságának 51 százaléka támogatja a szigetország csatlakozását, ami a legmagasabb érték.

Két kérdésben voltak nagyobb vitái az EU-val az utóbbi időben. A szinte teljes egészében katolikus Málta törvényei - hasonlóan a lengyel és ír törvényekhez - tiltják az abortuszt. Bár az Unióban Írország kivételével mindenhol engedélyezik a művi vetélést, Máltán csatlakozása után is érvényben marad a tiltás. A máltai küldöttség csatlakozási tárgyalásain azt is elérte, hogy csatlakozási szerződését egészítsék ki egy olyan előírással, melyben az EU is megerősíti a tilalmat.

Nézeteltérést okozott az ország és az Unió között az is, hogy Málta 2002 nyarán komoly lemaradásokkal küzdött csatlakozási tárgyalásain, bár a legfelkészültebb tagjelöltek közé tartozott. Brüsszelben emiatt azzal fenyegették meg a máltai vezetést, hogy az ország kimaradhat a tagfelvételből. Az Unió politikusai azt kifogásolták, hogy a máltai küldöttség a többi tagjelölthöz képest kevés mozgásteret adott a csatlakozási tárgyalásokon az uniós partnernek.

Az egy főre jutó GDP 15 000 euró (az uniós átlag 65 százaléka), ami Ciprus és Szlovénia után a harmadik legmagasabb érték a tagjelöltek közül. Az infláció 2,8 százalék, a munkanélküliség 4,5 százalék. A máltai gazdaság az utóbbi években több szempontból is jelentős fejlődést ért el. 1995 óta közel 10 százalékkal tudta csökkenteni az euróövezet országaival szemben fennálló jövedelemkülönbséget. Az EU az elsők között minősítette olyan országnak, melynek gazdasága képes elviselni az uniós verseny nyomását. Szintén fontos eredmény, hogy Málta lekerült azoknak az országoknak a listájáról, amelyeket - Málta esetében a banktitok szigorú betartása miatt - veszélyesnek minősítettek a pénzmosás szempontjából. Máltán az ezer emberre jutó gépkocsik száma (461) meghaladja az uniós átlagot.

Gazdasági fejlettsége miatt Málta várhatóan az Unió nettó befizetője lesz, azaz több pénzzel járul majd hozzá az EU költségvetéséhez, mint amennyit a különböző támogatások formájában visszakap. Német gazdasági elemzők számításai szerint 25 millió euróval lesz nettó befizető.

A hivatalos fizetőeszköz a máltai líra. Az EU elemzői szerint Málta az első tagjelöltek között lehet, amelyek teljesítik az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. Bár a költségvetési hiány még meghaladja az EU-ban engedélyezett szintet, a máltai Pénzügyminisztérium álláspontja szerint az euró bevezetése több kedvező gazdasági változást is elindíthat. Többek között csökkenhet a költségvetési hiány, ezért a máltai szakértők is a közös pénz bevezetését sürgetik. A máltaiak többsége (55,8 százaléka) is támogatná az euró bevezetését.

A belépés társadalmi támogatottsága alacsony. Csak a lakosság 47 százaléka ért egyet a csatlakozással. Az EU elemzői szerint Máltán széles körű felvilágosító munkát kell majd folytatni, hogy a csatlakozásról szóló népszavazáson ne szülessen meglepetés. A népszavazást várhatóan 2003 első felében tartják. A csatlakozást ellenző erők vezetője Don Mintoff, az ország egykori miniszterelnöke. A 86 éves politikus szerint a csatlakozás azért elfogadhatatlan, mert nem biztosítja Málta számára a semlegességet.

Területe 316 négyzetkilométer, amely több szigetet foglal magában, de ezek közül csak a három legnagyobb (Málta, Gozo és Comino) lakott. Málta a 11. legkisebb állam a világon. Egyik legnagyobb problémája, hogy kevés a természetes vízforrás szigetein, ezért nagy mennyiségű ásványvizet kell importálnia. Az ország jelentős mészkő- és sókészlettel rendelkezik. A Málta és Tunézia között lévő kontinentális talapzat pedig olajban gazdag, azonban a két ország eddig nem tudott megegyezni a hasznosításról.

Lakossága 397 000 fő. A szigeten tartózkodók száma azonban ennek általában a háromszorosa, a rengeteg turista miatt. A turizmus Málta legjelentősebb bevételi forrása. A népesség döntő többsége máltai, akik a föníciai gyarmatosítókig vezetik vissza eredetüket, bár a sziget lakosságát jelentős olasz és mediterrán hatás is érte az idők során. Hivatalos nyelve az angol és a máltai, a sziget őslakóinak nyelve.

Máltai kormányzati portálhttp://www.gov.mt

Málta köztársaság, egykamarás parlamentje van. A 65 képviselőt 5 évre választják. A legutóbbi voksoláson, 1998-ban a kereszténydemokrata Nacionalista Párt (PN) 35, míg az 1996-98 között kormányzó Munkáspárt (MLP) 30 helyet szerzett a máltai képviselőházban.

A miniszterelnök - az 1996-98-ig tartó időszak kivételével - 1987 óta Edward Fenech Adami. Az Adami vezette kereszténydemokrata kormányzat kérte 1990-ben az ország felvételét az Unióba. A köztársasági elnök 1999 óta Guido de Marco. Az elnököt a parlament választja öt évre.

A máltai szigetvilág évszázadokon át hódítók hatalma alatt állt és csak a XX. században nyerte el függetlenségét. A szigeteket legelőször a föníciai hódítók telepítették be. Ezután görög, majd római uralom következett. Az arab hódítókat a franciák követték, majd 1814-ben Málta az angol korona országa lett. A második világháborúban Málta állandó német és olasz támadásoknak volt kitéve, mivel területén több angol katonai bázis is volt.

Málta 1947-ben kapott önkormányzati jogot Angliától, azonban ezt 1959-ben a brit kormányzat visszavonta, és csak három évvel később állította vissza. Málta 1964-ben nyerte el teljes függetlenségét. 1964-71 között a kereszténydemokrata Nacionalista Párt (PN) kormányzott és a nyugathoz való felzárkózás politikáját követte. 1971-ben Dom Mintoff, a Munkáspárt elnöke került hatalomra, aki szakított a nyugati kapcsolatokkal, és barátsági szerződést kötött Líbiával, illetve több kommunista országgal.

Málta 1974-ben lett köztársaság. 1987-ben ismét a PN került szerzett többséget a parlamentben. 1989-ben Máltán tartották Mihail Gorbacsov és George Bush első találkozóját. A máltai kormányzat 1990-ben kérte először felvételét az EU rendes tagjai közé. 1996-ban ismét a Munkáspárt került kormányra, és visszavonta a máltai uniós tagságra vonatkozó kérelmet. Csak 1998-ban dőlt el végleg, hogy az ország az EU-ban képzeli el jövőjét, amikor az előrehozott választásokon ismét a PN szerzett többséget, és megerősítette a csatlakozási kérelmet.

Vissza a Tagok és jelöltek oldalra