Az egyik elnököt az EU tagállamok miniszterelnökei, míg a másikat az Európai Parlament választaná meg. Az első irányítaná a az Európai Unió Tanácsát, míg a másik az Európai Bizottságot. A Tanács, más néven a miniszterek tanácsa az Unió elsődleges döntéshozatali fóruma, itt fogadják el a legfontosabb jogszabályokat, együttműködve a Parlamenttel. A Bizottság a végrehajtásért és a szerződések betartásáért felel.
Ezzel megszűnne a soros elnöki funkció az Unióban. Eddig ugyanis félévente az egyik tagállam volt az Unió soros elnöke és ezzel egy sor kezdeményező és szervező szerepet vállalt magára. Lényegében ezekkel a feladatokkal bővül a Tanács elnökének, illetve a Bizottság elnökének a hatásköre.
A közös német-francia javaslat az EU-integrációt a II. világháború után elindító, majd több holtponton átsegítő német-francia motor újraindítása. Mindkét állam kormányfője ekként értékelte a kompromisszumot, amelyet az Unió reformját előkészítő Európai Konvent elé terjesztenek. A Konvent tagja Magyarország és a többi tagjelölt állam is. A központi irányítás, az elnöki funkciók erősítése a nagy államok érdeke. A fenti javaslat nagyban növelné a Bizottság hatalmát, ami szervezetre nagyobb befolyással rendelkező államoknak kedvez.
A kisebb államok, köztük Magyaroszág is azt az álláspontot képviseli, hogy fenn kell tartani a soros elnöki intézményt, mert ez biztosítja a tagállamok egyenlőségét. A vita végére a Konvent előkészítő munkája után az őszi kormányközi konferencia tesz pontot.