Lengyelországban nőtt a csatlakozást támogatók aránya

A koppenhágai EU-csúcstalálkozó után 8 százalékponttal nőtt a csatlakozást támogatók aránya Lengyelországban. Az országban nagy befolyással rendelkező katolikus papok között azonban csökkent a támogatottság aránya, és már csak 59 százalékos.

Ha közvetlenül a koppenhágai EU-csúcstalálkozó után rendezték volna meg a népszavazást az uniós csatlakozás ügyében Lengyelországban, a lakosság 57 százaléka igennel, 15 százaléka nemmel szavazott volna - derül ki a Pentor közvélemény-kutató intézet friss felméréséből. A válaszadók 22 százaléka nem tudott véleményt formálni a kérdésben, 6 százalékuk pedig biztosan nem vett volna részt a népszavazáson. Koppenhága után - a Pentor szerint - 8 százalékponttal nőtt az EU-integráció híveinek, és ugyanennyivel csökkent ellenfeleinek aránya. Ez azt jelenti, hogy a csúcstalálkozó után minden 13. lengyel radikálisan megváltoztatta álláspontját.

Lengyelországban előreláthatólag június elején tartják meg az EU-csatlakozási népszavazást, amely a lengyel alkotmány értelmében ügydöntő referendumnak minősül.

A társadalomkutató lengyel Közügyek Intézete (ISP) a katolikus papság körében vizsgálta meg az EU-integráció támogatottságát. A felmérésből kiderült, hogy a papság többsége - 59 százaléka - támogatja a csatlakozást és részt akar venni a népszavazáson. Ellenzi viszont a belépést a papság 20 százaléka, 16 százalékuk pedig azt szeretné, ha Lengyelország semleges maradna. Az intézet korábbi, 1998-ban készült hasonló felmérése szerint még a papság 84 százaléka volt az EU-csatlakozás híve. Gyengébb az EU-integráció támogatottsága a papság azon körében (ez hozzávetőleg a klérus fele), amely az EU-csatlakozás ellen agitáló katolikus Radio Maryját hallgatja, illetve az adóval szorosan összefonódott Nasz Dziennik című napilapot olvassa, bár ebben a csoportban is többségben vannak - 53 százalékot tesznek ki - az integráció hívei.

Növekedtek a papság aggodalmai az uniós csatlakozással összefüggő, vélt erkölcsi és életmódbeli következmények miatt, amelyek alapvetően érintik az egyház tanítását. Tartanak egyebek között a terhesség-megszakítás és az eutanázia törvényesítésének lehetőségétől, a lengyelek hagyományos életmódjának, szokásainak szabadosabbá válásától. Mindezek ellenére a papság véleménye szerint az EU-tagság elsősorban politikai haszonnal jár: növekszik a biztonság, megszilárdul a demokratikus rend, és a lengyel gazdaság is hasznot húz a csatlakozásból.

Közismert, hogy milyen jelentős befolyása van a katolikus papságnak Lengyelországban, különösen vidéken, ezért egyáltalán nem lebecsülendő az EU-csatlakozási referendum sikere szempontjából - és ezt a mai politikai vezetés is pontosan tudja -, hogy milyen álláspontra helyezkedik az egyház ebben a kérdésben. Ám az EU-integráció ellenfelei tévednek - mutatnak rá megfigyelők -, ha arra számítanak, hogy törekvéseikhez sikerül megnyerniük az egyház támogatását. A pápa, a lengyel prímás és a püspöki kar többsége ugyanis egyértelműen integrációpárti. Hasonlóan gondolkodik azoknak a papoknak a többsége is, akik nap mint nap az emberek között élnek, osztoznak aggodalmaikban, gyakran szegénységükben is.

Természetes dolog - hangsúlyozzák a szociológusok -, hogy a pár évvel korábban, még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt tapasztalt eufóriának vége, de az egyház változatlanul az Európai Unió keretén belül képzeli el Lengyelország jövőjét, és úgy tartja, hogy az ország érdekében áll a csatlakozás.