Törökország 2010-ben EU-tag akar lenni

Vágólapra másolva!
A török miniszterelnök szerint országa 2010-ben már az Európai Unió tagja lehet. A kormányfő azt követően beszélt erről, hogy hazatért a koppenhágai EU-csúcsról, ahol közölték vele, a vártnál később, csak 2004 végén kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások Törökország és az Unió között. Hírügynökségi értékelések szerint a kezdeti csalódottság után a miniszterelnök Ankarában már enyhébben értékelte az uniós határozatot.
Vágólapra másolva!

A kezdeti csalódottság után enyhülni látszik a török álláspont, amely erősen sérelmezte az Európai Unió koppenhágai csúcsértekezletén született határozatot. Hírügynökségek erre következtetnek a kormányfő, Abdullah Gül szombat esti nyilatkozatából, amelyet hazatérése után tett. Gül közölte: bár Ankara csatlakozási tárgyalásai a remélt időpontnál később kezdődhetnek, Törökország útja Európa felé továbbra is töretlen marad.

A miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya folytatja a politikai és a gazdasági reformokat, s nemcsak azért, hogy eleget tegyen az EU sürgetésének, hanem mindenekelőtt a török nép érdekében. A bővítés folytatásával kapcsolatosan korábban elhangzott, sokat emlegetett koppenhágai kritériumoknak - amelyek mindenekelőtt a demokratikus és jogállami normákat rögzítik - ankarai kritériumokká kell válniuk - fogalmazott a török vezető.

Az EU állam- és kormányfői pénteken a dán fővárosban úgy foglaltak állást, hogy amennyiben Törökország teljesíti a feltételeket, 2004 decemberében döntés születhet a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ankara azt remélte, hogy ezek a tárgyalások már 2004 elején megkezdődhetnek. Abdullah Gül azzal vigasztalta honfitársait, hogy ha minden rendben halad, akkor tartani lehet az Unió által vázolt menetrendet. Törökország számára most a legfontosabb dátum 2003 ősze, azaz a következő EU-országjelentés közzétételének időpontja. "2010-ben már Európában leszünk" - jelentette ki a miniszterelnök.

Hírügynökségek értékelése szerint Ankara felismerte, hogy az unió által követelt reformok nem Európának teendő engedmények, hanem olyan szükséges és régóta esedékes lépések, amelyek a török nép javát szolgálják. Mindehhez még hozzátették: Gül és pártja olyan kényelmes többséggel rendelkezik a parlamentben, hogy a szóban forgó reformokat - kezdve az emberi jogok érvényesülésétől egészen a privatizáció felgyorsításáig - szinte akadálytalanul keresztülviheti.