A tavaly szeptember 11-i amerikai terrortámadás után az Európai Unió gyorsan és határozottan cselekedett: a terrorizmus elleni harc lett a fő prioritás a belga, spanyol és dán elnökség idején, és az előrelátható ideig ez az is marad - áll az EU soros elnökségének a terrorizmus elleni harcról szóló jelentésében. A szabadság, a biztonság és az állampolgárok jóléte biztosítása érdekében az EU-nak előtérben kellene tartania a terrorizmus elleni küzdelmet a szövetségeseivel együtt - állapítja meg a dán jelentés, amelyben ajánlásokat is megfogalmaznak.
Az ajánlások három fő témakört fognak fel: az első az EU-polgárok biztonságának és védelmének fokozásával foglalkozik, a második a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásával kapcsolatos, a harmadik pedig az EU külpolitikája a terrorizmus elleni harc szemszögéből nézve.
Ezek szerint végrahajtási programmal fokoznák az együttműködést az EU-ban, hogy megelőzzék és korlátozzák a kémiai, biológiai, nukleáris és radioaktív fenyegetések következményeit.
Cél az is, hogy a Schengeni Információs Rendszert is minél hatékonyabbá tegyék, hogy a terrorizmus ellen is óvja a határokat. Ez a hálózat biztosítja az információcserét a bűnözők és a lopott vagy eltűnt tárgyak adatiról a Schengeni Egyezményhez csatalkozott államok között. (Az EU tagállami közül nem írta alá Anglia és Írország, viszont csatlakozott hozzá az EU-n kívüli Norvégia és Izland.)
Az ajánlás említi az USA-val kötendő kiadatási egyezményt és a bűnügyekben kölcsönös jogi segítségadást. Hasonló szerződés létesítése Kanadával is megfontolandó az EU elnöksége szerint.