Az uniós csatlakozás után a magyar állampolgárok is szabadon mozoghatnak majd az Unióban. Így az országhatárokon a hivatali személyek már a magyar állampolgároktól sem érdeklődhetnek arról, hogy hova utaznak, mennyi ideig akarnak az adott országban maradni, illetve, hogy van-e elegendő pénzük az ott-tartózkodásra - hangzott el az Európai Tájékoztatási Központban tartott, a személyek szabad mozgásával foglalkozó előadáson.
Szigeti Borbála, a Külügyminisztérium EU koordinátora az előadáson elmondta, a munkavállalást illetően ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások során az EU tagállamai - saját munkaerőpiacuk védelmében - átmeneti mentességet kértek, amely hét évig tart. Ezt az átmeneti időt azonban több szakaszra - 2+3+2 éves időszakokra - bontották, így arra is van lehetőség, hogy a magyar állampolgárok már a hét éves mentesség lejárta előtt ugyanolyan jogokkal vállalhassanak munkát, mint a többi uniós polgár.
Az EU-val kötött megállapodás szerint az átmeneti időszak első két évében minden régi tagállam saját maga dönti el, hogy megnyitja-e munkaerőpiacát az új tagok - köztük Magyarország - előtt, vagy sem. Az előadáson elhangzott: Dánia, Írország és Svédország a tárgyalások során már jelezte, automatikusan meg fogja adni a munkavállalói engedélyt a magyar állampolgároknak.
Az első két év letelte után minden tagállamnak jeleznie kell, hogy megnyitja-e munkaerőpiacát. Ha valamelyik ország nem ad jelzést, akkor az automatikusan azt jelenti, hogy fogadja a munkavállalókat. Ha az ezt követő három éves időszak is lejár, akkor pedig már csak az az uniós ország utasíthatja el az új tagállamok munkavállalóit, amely igazolni tudja, hogy a nyitással veszélybe kerülne munkaerőpiaca.
Az átmeneti korlátozások ellenére már rögtön a csatlakozást követően a magyar állampolgárok rendelkezésére fog állni az EURES nevet viselő számítógépes rendszer, amelynek segítségével a magyar munkavállalók is információkat szerezhetnek arról, hogy a különböző tagállamokban milyen munkalehetőségek vannak.
Szigeti Borbála elmondta, a csatlakozási tárgyalások során kiderült, a tagállamok nem tartanak attól, hogy a magyar munkavállalók megrohamozzák az uniós országokat. Az EU-koordinátor hozzátette, a hazai vizsgálatok azt mutatják, elenyésző azok száma, akik meg kívánják változtatni lakóhelyüket. Szigeti szerint ezt példázza az is, hogy az országon belül is alacsony a migráció.