Hét államot hívtak meg a NATO-ba

Vágólapra másolva!
Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát hívta csatlakozásra a NATO - jelentette be csütörtökön a szervezet prágai tanácskozásán Lord Robertson főtitkár. A hét jelölttel történetének legnagyobb arányú bővítése előtt áll a NATO. Az új jelöltek biztonsági garanciákat és külföldi bekektetőket várnak a tagságtól. A közgyűlés a nap folyamán állásfoglalást fogadott el Irak ügyében.
Vágólapra másolva!
Forrás: MTI
Forrás: MTI

Lord Robertson főtitkár üdvözlő beszédével megkezdődött csütörtök délelőtt Prágában a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója. A csúcs egyik legfontosabb pontja a szervezet bővítése. Az új tagok meghívása mellett szó lesz a szövetségen belüli szerkezeti reformról, a tagállamok védelmi képességeinek jövőbeni fejlesztéséről és egy gyorsreagálású haderő felállításáról. George Bush amerikai elnök ugyanakkor a NATO támogatását reméli az esetleges Irak elleni harchoz, ezért a csúcson tartott beszédében és a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásokon is Irak ügyét feszegeti.

Pénzt, katonát, fegyvert ígér Medgyessy a NATO-nak/nagyvilag/20021121penzt.html30 milliárdos reformtervvel érkezett Medgyessy a NATO-csúcsra/nagyvilag/20021120magyarorszag.html

Lord Robertson, a szervezet főtitkára csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: hét kelet-európai államot hívott csatlakozásra a NATO. A prágai csúcstalálkozón bejelentett döntés - ha a jelöltek végül csatlakoznak - a szervezet történetének legnagyobb arányú bővítését jelentheti. A csatlakozási tárgyalásokra Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányait hívták meg. A csatlakozási folyamat - a tárgyalások, a jegyzőkönyvek aláírása és a ratifikáció - várhatóan 2004-re ér véget, ekkorra 26 tagot számlálhat a szervezet.

A csütörtöki ülésen az új tagjelölteken kívül szó esett Irak ügyéről is: a közgyűlés elfogadta az Irakkal kapcsolatos állásfoglalást. A 19 tagállam egységesen egyetért abban, hogy Iraknak maradéktalanul és feltételek nélkül be kell tartania az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1441-es határozatát. Így azonnal meg kell kezdenie a leszerelést. A tagállamok egyetértenek abban is, hogy Irak nagyon súlyos következményekre számíthat, ha továbbra is elodázza a határozatban foglalt követelések teljesítését. A tagállamok képviselői úgy fogalmaztak: a határozat betartása Irak utolsó lehetősége.

A határozattal a NATO ugyan nem fogalmazott meg konkrét katonai fenyegetést, de erre utalhat a döntés határozott jellege. Korábban az Egyesült Államok delegációjának képviselői a közgyűlés egyik legfontosabb kérdésének nevezték, hogy a NATO Irak kérdésében kiálljon az Egyesült Államok mellett.