Bush: a terrorizmus a félresiklott vallás nevében öl

Vágólapra másolva!
George Bush amerikai elnök közölte szerda délután török és francia kollégájával is megbeszélést folytat az iraki helyzetről. A két országnak ugyanis döntő szerepe van mind stratégiailag, mind diplomáciai súlyuk miatt az ügyben. Bush a NATO-csúcs alatt dűlőre akarja vinni az iraki kérdést. A csúcson elsősorban a bővítésről, a szerkezeti reformról, a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztéséről és egy gyorsreagálású haderő felállításáról lesz szó.
Vágólapra másolva!

Forrás: EPAKörülbelül 15 ezer katona és rendőr biztosítja a rendet Prága hatalmas konferencia-központja körül, ahol az Észak-atlanti Szövetség Szervezete (NATO) tartja csúcsértekezletét.

A találkozón az új tagok felvétele mellett szó lesz a szövetségen belüli szerkezeti reformról, a tagállamok védelmi képességeinek jövőbeni fejlesztéséről és egy gyorsreagálású haderő felállításáról. George Bush amerikai elnök ugyanakkor a NATO támogtaását reméli az esetleges irak elleni harchoz, ezért a csúcson tartott beszédében és a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásokon is Irak ügyét feszegeti.

Washington támogatja a NATO-bővítést/nagyvilag/20021120washington.htmlHarci gépek járőröznek a NATO-csúcson/nagyvilag/20021120harci.htmlA NATO értelme a tét Prágában/nagyvilag/20021118anato.html

Bush szerda délutáni beszédében is megismételte, hogy Szaddam Huszein a világot fenyegeti, ezért "az egész világ kollektív akarata" a lefegyverzés. Az amerikai elnök déután még egyszer beszédet mond, cseh egyetemisták előtt ismerteti a NATO-bővítéssel és reformmal kapcsolatos amerikai álláspontot.

Délután kerül sor a török és a francia elnökkel való találkozóra is. Franciaország, amely fontos tagja az ENSZ biztonsági tanácsának is, eddig ellenezte, hogy az USA folyamatosan az Irak elleni csapással fenyegetőzik. Törökország ugyanakkor közölte: hogy átengedi légterét az Egyesült Államoknak egy esetleges légicsapáshoz.

A prágai csúcson várhatóan meghívnak a szövetségbe hét további kelet-európai országot, köztük most először a volt Szovjetunió három volt köztársaságát - Észtországot, Lettországot és Litvániát. Oroszország nem szívesen, de beletörődött ebbe a bővítésbe. A bővítés miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazott el Prágába, így a NATO-orosz tanácsülését csak külügyminiszterek szintjén tartják. Nem csúcsszinten tartják a NATO és Ukrajna bizottságának ülését sem, mert az Iraknak eladott Kolcsuha radarok miatt Leonyid Kucsma elnök nem kívánatos személy a NATO számára. A találkozón az új tagok felvétele mellett szó lesz a szövetségen belüli szerkezeti reformról, a tagállamok védelmi képességeinek jövőbeni fejlesztéséről és egy gyorsreagálású haderő felállításáról.