Első magyar felszólalások az Európai Parlamentben

Először szólaltak fel magyar képviselők az Európai Parlament ülésén. Az Unió bővítési vitáján 10-10 perc hozzászólási időt kaptak a tagjelölt országok képviselői. Az egyik magyar felszólaló - Katona Béla - reményét fejezte ki, hogy az új tagok kötelezettségvállalásainak ellenőrzése igazságos és méltányos lesz az Európai Unióban, míg társa - Szájer József - sértőnek és diszkriminatívnak nevezte a csatlakozási szerződésben szereplő védzáradékot.

Az Európai Parlament mostani ülésszaka szimbolikus jelentőségű: a napirend legfőbb témája az EU kibővítése, s erre a vitára - a testület történetében először - meghívták a tagjelölt országok parlamenti küldöttségeit is. Minden egyes ország 10-10 perc felszólalási lehetőséget kapott. Magyar részről Katona Béla (MSZP) és Szájer József (Fidesz-MPP) szólalt fel.

Elsőként Katona beszélt. Közölte, nagyon jó érzés, hogy magyar parlamenti képviselőként először szólalhat meg magyarul az Európai Parlament ülésén. "Úgy gondoljuk, történelmünk egyik legfontosabb eseménye lesz, amikor néhány hónap múlva intézményesen is csatlakozhatunk a földrészünk jövőjét meghatározó Európai Unióhoz" - mondta, majd hozzátette: "Nem ajándékba kaptuk ezt a lehetőséget, az átalakulás elmúlt évtizedében szívósan megdolgoztunk érte. Nem üres kézzel jövünk, hiszen versenyképes gazdaságot, európai szintű oktatási rendszert hozunk, s kreatív polgáraink eddig is gazdagították az európai kultúrát, tudományt."

"Magyarország felkészülten várja a csatlakozás időpontját, számunkra a csatlakozás nem végcél: az Európai Unió tagjaként részt akarunk vállalni abban, hogy a következő évtized közepére Európa valóban a világ legdinamikusabban fejlődő régiója legyen" - mondta egyebek között.

Katona reményét fejezte ki, hogy a következő években a monitoring-rendszer, azaz az új tagok kötelezettségvállalásainak ellenőrzése igazságos és méltányos lesz. "Három év átmenet után nekünk tízeknek mindenben az Európai Unió egyenrangú tagjainak kell lennünk" - jelentette ki. "Olyan Európai Uniót szeretnénk, amely segíti a nemzetek önmegvalósítását, ahol az emberek magukénak érzik az Unió döntéseit" - mondta végül a magyar képviselő, hozzátéve, hogy Magyarország csak az Európai Unióval együtt lehet sikeres.

A másodikként felszólaló Szájer József személyes emlékeivel kezdte szintén magyarul elhangzott beszédét. Elmondta, Sopron városában született, egy olyan helyen, amely a vasfüggöny közelsége miatt akkor zárt város volt. Mint fogalmazott, torokszorító, hogy most Strasbourg-ban, az európai megbékélésben oly fontos szerepet játszó másik határvárosban beszélhet az Európai Parlament tagjaihoz. A politikus felidézte, hogy a soproniak kezdeményezésére rengeteg magyar ember vett részt annak a hatalmas levélnek az elkészítésében, amely már itt, az Európai Parlament épületében található, s amelyben az olvasható: Magyarország EU-csatlakozása nem pusztán a kormányok, politikusok, diplomaták dolga, de az állampolgároké is.

"Az uniós csatlakozás támogatottsága nálunk nagyon magas. De annál nagyobb a mai politikusok felelőssége otthon és az unióban azért, hogy a hamarosan bekövetkező tagság ne csalódást, hanem sikert hozzon az egész magyar nemzetnek. Éppen ezért sértőnek és diszkriminatívnak tartjuk a bevezetendő, időtartamát és terjedelmét tekintve minden eddigi hasonlónál szélesebb védzáradékot a csatlakozási szerződésben" - mondta a fideszes politikus.

Rasmussen még a koppenhágai csúcs előtt lezárná a tárgyalásokat

A bővítési vitát az Európai Unió legfőbb vezetői nyitották meg, ezzel is emelve a rendezvény jelentőségét. Mind Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnökségét ellátó Dánia miniszterelnöke, mind Pat Cox, az Európai Parlament és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az EU legfontosabb feladatának mondta a bővítés kiteljesítését. Biztosították Romániát és Bulgáriát: a bővítési folyamat nem áll le, 2007-ben ők is számíthatnak a felvételre.

Ami Törökországot illeti, méltatták, hogy a törökök megkezdték a csatlakozáshoz szükséges reformokat, de figyelmeztettek: nem csak parlamenti döntésekre, hanem a reformok végrehajtására is szükség van ahhoz, hogy Ankara teljesítse a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Rasmussen közölte: a decemberi koppenhágai EU-csúcson dönteni fognak a török jelöltség következő szakaszáról.

A dán miniszterelnök egyúttal figyelmeztetett: létfontosságú, hogy a csatlakozási tárgyalások nyitott kérdéseiből a lehető legtöbbet lezárjanak még a koppenhágai csúcs előtt, mert nem lehet minden ország minden problémájának rendezését erre az eseményre hagyni. Bár a dán elnökségnek az a célkitűzése, hogy a lehető legtöbb országgal befejezze a tárgyalásokat a csúcsértekezlet előtt, a tárgyalásokat azokkal az országokkal zárják majd le, amelyek erre készen állnak - szögezte le a dán miniszterelnök.