Jobb ajánlatot várnak a tagjelöltek az EU-tól

Vágólapra másolva!
A 2004-es EU-csatlakozásra esélyes tíz ország külügyminiszterei eltérő határozottsággal és hangsúlyokkal ugyan, de valamennyien az EU jelenlegi tárgyalási ajánlatainak a javítása mellett álltak ki uniós kollegáikkal hétfőn Brüsszelben tartott találkozójukon - közölte a magyar külügyminiszter.
Vágólapra másolva!

Kovács László emlékeztetett Anders Fogh Rasmussennek, az EU soros elnökségét betöltő Dánia miniszterelnökének arra a kijelentésére, amely szerint a tizenötök nem "eszi vagy nem eszi, nem kap mást" alapon tették meg ajánlataikat. Akkor viszont minden nyitott kérdésről lehet még tárgyalni - fűzte hozzá.

Ezzel ellentétes megközelítést tükrözött az Európai Bizottság bővítési biztosának a külügyminiszterek tanácskozásán elhangzott felszólalása. Günter Verheugen úgy vélekedett ugyan, hogy az október végén tartott brüsszeli EU-csúcs "történelmi áttörést" jelentett a bővítési folyamatban. Rögtön hozzátette azonban, hogy a tizenötök újabb kéréseket már nem tudnak elfogadni, majd kijelentette: "Az Európai Tanács brüsszeli értekezletének eredményei nem tárgyalhatók". A magyar külügyminiszter a találkozó után újságíróknak nyilatkozva egyetértett a biztos megállapításának az új kérések felvetésére vonatkozó első részével. A brüsszeli csúcs eredményeinek véglegessé nyilvánításáról viszont úgy vélekedett, hogy Verheugen nincs azonos hullámhosszon a dán elnökséggel.

Kovács László a tanácskozáson elhangzott felszólalásában a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi fontosabb nyitott kérdésre kitért. Fejtegetéseinek két hangsúlyos eleme volt: Magyarország arra törekszik, hogy pénzügyi-költségvetési pozíciója már EU-tagsága első évében jobb legyen, mint az azt megelőzőben; másrészt mezőgazdasági termelői ne kerüljenek versenyhátrányba az uniós farmerekkel szemben. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az unió által ajánlott támogatás induló szintjének növelését, illetve a bevezetésére javasolt átmeneti időszak lerövidítését várja.

A miniszter felvetette azt is, hogy az uniótól kapott közvetlen mezőgazdasági támogatások majdani szintje és az ezek elvileg járó 100 százaléka közötti különbség felét Magyarország saját költségvetéséből kívánná fedezni. A pénzügyi pozíciókat illetően megerősítette azt az igényt, hogy amíg az uniós támogatások bevezetésére átmeneti időszakok lennének érvényesek, addig ugyanez legyen a helyzet az új tagállamok befizetéseivel is.

Kitért arra, hogy ha a csatlakozások időpontja valóban 2004. május 1-je lesz, a közösségi támogatások akkor is az egész évre járjanak, a befizetések viszont arányosan csökkenjenek. A miniszter szerint a tagállamok részéről ezzel kapcsolatban nem voltak ellenvetések. Magyarország azt szeretné, ha 2004. májusi csatlakozás esetén is teljes jogú tagként vehetne részt az EU következő nagyobb szabású intézményi reformjairól dönteni hivatott kormányközi konferencián - jelentette ki Kovács. A külügyminiszterek munkaebédjén polémia bontakozott ki arról, hogy a legfontosabb nyitott kérdések némelyikéről esetleg még a december 12-13-án esedékes koppenhágai EU-csúcson is lehetne-e érdemi vitákat folytatni. A tagországok egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ezt el kellene kerülni, a tagjelöltek ezzel szemben lehetségesnek tartották, hogy bizonyos problémákról csak a csúcson szülessen meg a megállapodás.