A jelöltek, Vojislav Kostunica és Miroljub Labus, akik az első fordulóban legtöbb szavazatot kaptak egy utolsó erőfeszítést tettek, hogy mobilizálják választóikat, kevés sikerrel. Az elnökválasztás "győztese" az ultranatcionalista Vojislav Seselj, aki passzivitásra szólította fel a választópolgárokat.
A legutolsó közvéleménykutatás még a mérsékelt nacionalista Kostunica győzelmét jósolta, aki az első fordulóban a szavazatok 31 százalékát mondhatta magáénak. Ellenfele Miroljub Labus, aki választási programját az európai közeledésre építette, a szavazatok 27 százalékát kapta.
A szélsőséges Vojislav Seselj, aki az első fordulóban a szavazatok 23 százalékát kapta, végzett legeredményesebb kampányt, mivel bojkottra hívta föl a voksolókat, növelve ezzel saját esélyét egy újra kiírt elnökválasztáson.
A szavazást felügyelő Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nevű szervezet szerint Belgrádban volt a legmagasabb, 44,6 százalékos a választási arány. Szerbia középső részén a választók 41,2 százaléka, a Vajdaságban 41,2, Koszovón 27,3 százaléka járult az urnákhoz.
A választók 66,7 százaléka Vojislav Kostunica jugoszláv államfőre szavazott, 33,3 százaléka pedig Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettesre.