A nacionalisták győztek Boszniában

Vágólapra másolva!
A Bosznia-Hercegovinában tartott választások után a szavazatok 77 százalékának értékeléséből az derül ki, hogy a nacionalisták jelentősen megerősödtek. Az adatok jelenlegi állása szerint nagy valószínűséggel a horvát Dragan Covic lesz  Bosznia új elnöke.
Vágólapra másolva!

A Bosznia-Hercegovinában szombaton tartott általános választások a nacionalisták jelentős megerősödését és mérsékelt irányvonalú erők visszaesését hozták, derült ki a vasárnap késő este nyilvánosságra hozott előzetes és részleges eredményekből.

A kollektív államelnökség mindhárom megválasztott tagja - a szerb Mirko Sarovic, a muzulmán Sulejman Tihic és a horvát Dragan Covic is - a nacionalista pártok képviselői. A leköszönő államelnökség tagjai - a muzulmán Beriz Belkic, a szerb Zivko Radisic és a horvát Jozo Krivanovic - mérsékelt elveket valló pártokba tartoznak.

Mirko Sarovicot a Radovan Karadzic, a boszniai szerbek volt vezetője által alapított Szerb Demokrata Párt (SDS) jelölte, ő a szavazatok 38,3 százalékát szerezte meg. A volt hadifogoly Sulejman Tihic a Demokratikus Akciópárt (SDA) színében a voksok 27,8 százalékát gyűjtötte be, míg a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje, Dragan Covic 64,6 százalékos eredményt ért el. Az adatok jelenlegi állása szerint nagy valószínűséggel Dragan Covic lesz a háromtagú boszniai elnökség új elnöke.

Lidija, Korac, a szarajevói választási bizottság vezetője megjegyezte, hogy az eredményeket óvatosan kell kezelni, mivel azok a szavazókörök 77,3 százaléka által szolgáltatott adatokon alapulnak, ráadásul még ezek közül is sok helyen nem fejeződött be a szavazatok összesítése. Hivatalos végeredmény október 22-én várható.

Boszniai választások: nyitás vagy stagnálás/nagyvilag/20021005boszniai.html

A bosznia-hercegovinai parlament alsóházában a bosnyák-horvát föderációnak fenntartott 28 helyből a legtöbb az SDA-nak juthat, amely a szavazatok 32,5 százalékával áll az élen. A boszniai szerbeknek fenntartott 14 hely többségét az SDS képviselői foglalhatják el, miután a párt 36,8 százalékkal áll az élen. A bosnyák-horvát föderáció 140 fős parlamentjében a Demokratikus Akciópárt számíthat többségre 33,3 százalékos eredménnyel, mögötte a második helyen a Horvát Demokratikus Közösség áll, a voksok 17,5 százalékával. A boszniai Szerb Köztársaság 83 fős parlamentjébe a Szerb Demokrata Párt delegálhatja a legtöbb képviselőt 33,5 százalékos eredménye alapján. A mérsékelt Független Szociáldemokrata Párt a második helyre szorult, 27,4 százalékkal.

Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja már vasárnap óva intett attól, hogy a nacionalista erők esetleges újbóli hatalomra kerülését bárki is a megosztott múlthoz való visszatérésre irányuló kívánságnak értékelje. Álláspontja szerint ez az eredmény nem a nacionalista erők támogatottságának növekedését jelzi, hanem jóval inkább azt tükrözi, hogy a lakosság csalódott a leköszönő mérsékelt pártokban. Ennek oka az, hogy Bosznia-Hercegovina nem tudott gazdaságilag felemelkedni, helyenként 60 százalékos a munkanélküliség, és az átlagos havi jövedelem mindössze 250 amerikai dollárt tesz ki.

Bosznia-Hercegovinában az 1995-ben megkötött daytoni egyezmény óta most először került sor saját szervezésű és finanszírozású - és nem nemzetközi, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felügyelte - választások megtartására, s a képviselők mandátuma immár nem kettő, hanem négy évre szól. A választási részvétel 54,68 százalékos volt, ez a legalacsonyabb ráta a háború befejeződése óta. Ashdown értékelése szerint a választások szabadok és tisztességesek voltak, az EBESZ megfigyelői pedig a nemzetközi normáknak megfelelőnek minősítették az incidensek nélkül lezajlott voksolást.