Nincs megállapodás a Nemzetközi Büntetőbíróságról

Vágólapra másolva!
Továbbra sincs megállapodás az USA és a Biztonsági Tanács tagjai között. Washington azt javasolta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság nem ítélkezhessen azok felett, akik a megállapodáshoz nem csatlakozó országból érkeztek. A tagországok nem értettek egyet a javaslattal.
Vágólapra másolva!

Nem tudott megállapodni az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának többségével arról, miként vonhatnák ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hatásköréből azokat a békefenntartókat, akik az 1998-as római megállapodáshoz nem csatlakozó országból érkeztek.

Az ENSZ honlapjahttp://www.un.org/

Az ICC alapító okmányának 16. cikkelye szerint az ENSZ BT - eseti mérlegelés alapján - kérheti az ICC-től, hogy a büntetőeljárás megindítását 12 hónappal halassza el. Az USA e cikkelyre alapozva javasolta, hogy a BT határozatban mondja ki: az ICC alapító okmányához nem csatlakozott államok polgárai ellen kezdeményezett ICC-eljárást minden esetben el kell halasztani egy évvel, és ez a halasztás évente megújítható lenne.

Az ICC-t azért hozták létre, hogy eljárjon a július elseje után elkövetett háborús bűnök, népirtások és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben akkor, ha azok ellen országaik nem tudnak vagy nem akarnak eljárni.

Az egyezményt aláíró akkori amerikai elnöknek, Bill Clintonnak is voltak fenntartásai az ICC-t illetően, és fenntartotta annak jogát, hogy később finomítsanak a bíróság működési elvén. A kormányváltás sem hozott változást az amerikai szemléletben: George W. Bush elnök is attól tart, hogy a békefenntartó missziókban részt vevő amerikai állampolgárokat - katonákat, rendőröket és civileket egyaránt - politikai megfontolásokból esetleg perbe fogják a hágai székhellyel működő bíróságon. Washington nem ratifikálta a megállapodást, és a bíróság működésének kezdete előtt egy nappal megvétózta az ENSZ boszniai békefenntartó missziójának meghosszabbítását. A bíróság július elseje óta működik.

Azóta tart a diplomáciai egyezkedés. Az USA most azt javasolta, hogy az egyezményhez nem csatlakozó államok polgárait általános szabályként eleve vegyék ki az ICC hatásköréből. Ezt az igényt azonban a nemzetközi közösség nagy része elutasítja.

A franciák ellenjavaslat szerint például az ICC-nek minden olyan esetben értesítenie kell a BT-t, amikor olyan személy ellen kíván eljárást indítani, akinek a hazája nem részese a római alapító okmánynak. Az ilyen értesítések nyomán a BT eseti döntést hozna.

A tizenöt tagú Biztonsági Tanács tagállamai közül Írország, Norvégia, Kolumbia, Mexikó és Mauritius egyaránt úgy véli, a francia javaslat jobban tükrözi a 16. cikkely szellemiségét, mint az amerikai javaslat. Az amerikaiaknak tehát eddig hat BT-tagországot nem sikerült meggyőzniük. Ez elvben nem akadályozná az amerikai javaslat elfogadását (ugyanis a testületben kilenc igenlő szavazat kell a határozathozatalhoz), de a hat ellenkező ország közül az egyik - nevezetesen Franciaország - a kiemelkedő jogokkal rendelkező öt állandó BT-tag egyike, s mint ilyennek, vétójoga van, tehát ellenzése mellett nem lehet érvényes határozatot hozni - jelentette az MTI.

Sir Jeremy Greenstock brit ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke immár nem reméli a pénteki határozathozatalt, csak abban bízik, hogy esetleg jövő hétfőig sikerül megállapodni a kölcsönösen elfogadható határozati szövegben.

Az ICC állandó testület lenne. A szintén hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék csupán a volt Jugoszlávia és Ruanda területén elkövetett háborús bűnök, népirtások elkövetői felett ítélkezik, és működésének időben is korlátozták.

A mostani amerikai javaslat nem az első volt, amelyik elvérzett ENSZ BT többi tagjának egyet nem értése miatt elvérzett.

Bush elnök ezt elvi kérdésnek tekinti az amerikaiak mentességét, Donald Rumsfeld védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy az USA a jövőben nem küld békefenntartókat az ENSZ misszióiba, ha nem biztosítanak menteséget az amerikaiak számára.

Az amerikai vétónak semmi köze Bosznia-Hercegovinához; ez volt az első, békefenntartással összefüggő ügy, amelyikről szavazva Washington eltökéltségét demonstrálhatta. Az ENSZ boszniai missziójában mintegy 1500 rendőr szolgál; közülük 46 amerikai. A katonai békefenntartó erő, az SFOR a NATO parancsnokság alatt működik.

A boszniai rendőri misszió akkor sem kerül veszélybe, ha nem születik megállapodás: Javier Solana az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az Unió haladéktalanul átvenni a nemzetközi rendőri erők vezetését.