Tömeggyilkosságokat titkoltak a csehszlovákok

Vágólapra másolva!
Csehszlovákia legfelsőbb vezetői a II. világháború után megpróbálták megsemmisíteni azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyíthatták volna a szudétanémetek ellen elkövetett tömeggyilkosságokat és a németek önkényes, erőszakos kiűzésének eseteit. Ezeknek több száz szudétanémet esett áldozatul. A megdöbbentő dokumentumok most kerültek nyilvánosságra.
Vágólapra másolva!

A legolvasottabb cseh napilap, Mladá Fronta Dnes keddi számában egy újonnan felfedezett levéltári dokumentumra hivatkozva írt az eltitkolt tömeggyilkoságokról.

"A kormány utasítsa a nemzetvédelmi minisztert és a belügyminisztert, hogy haladéktalanul foganatosítsanak megfelelő intézkedéseket, amelyek - ha a köz érdekében erre szükség van - eltüntetnék a fentebb említett tettek nyomait" - olvasható a dokumentumban, amely jelenleg a Katonai Történelmi Levéltárban található. A "fentebb említett tettek" alatt a németek elleni erőszakos cselekedeteket kell érteni, amelyek közül többet a dokumentum konkrétan is felsorol.

A dokumentumot Frantisek Hanzlík történész, a vyskovi katonai főiskola tanára fedezte fel. Hanzlík szerint a dokumentum még 1999-ben, tehát tíz évvel a kommunista rendszer bukása után is, titkosítva volt. Az 1947-ben keltezett írás valójában egy javaslat Ludvík Svoboda és Václav Nosek akkori védelmi- és belügyminiszter számára, valószínűleg egy kormányülési felszólalásra. A dokumentum a már ismertté vált erőszakos cselekmények jegyzékét is tartalmazza.

Bár mindkét miniszter a kommunista pártot képviselte a kormányban, Hanzlík szerint egyáltalán nem csak kommunista állásfoglalásról volt szó, hanem ezzel akkoriban minden csehszlovák politikai párt egyetértett. A felfedezett dokumentum, amely nincs aláírva, bizalmas jellegű volt keletkezése idején is, mert a "kizárólag a miniszter úr személyes tájékoztatására" feliratot viseli. A dokumentum veszélyesnek minősíti, hogy külföldi újságírók érdeklődtek az események iránt.

"Olyan tettekről van szó, amelyeket könnyen ki lehet használni az egész ország, a hadsereg és a közbiztonsági alakulatok gyalázására. A határsáv elfoglalásakor az egyik katonai alakulat egy bizonyos térségben 1945 júniusában 1500 németet lőtt agyon..." - áll az iratban, amely több hasonló esetet is említ.

Ugyanakkor a dokumentum szerzője vagy szerzői konkrét javaslatokat is tesznek, hogyan lehetne az ügyeket eltitkolni a közvélemény és a külföld elől. Az egyik javaslat szerint a kormányfőnek össze kellene hívnia a Nemzeti Frontba tömörült pártok elnökeit, hogy bizalmas tanácskozáson eldöntsék, hogyan lehetne megakadályozni az erőszakos esetek további nyilvános boncolgatását a sajtóban. A másik javaslat szerint pedig a politikai pártok főtitkáraival és a lapok főszerkesztőivel kellene megbeszélni az ügyet.

A Mladá Fronta Dnes szerint ezt a dokumentumot eddig még sosem tárták a nyilvánosság elé. Hanzlík a lapnak adott interjújában úgy véli, hogy a korabeli csehszlovák vezetés bizonyára tisztában volt az események súlyával, s ezért próbálkoztak meg azok eltitkolásával és a bizonyítékok megsemmisítésével.