Milosevic szabadlábon védekezne

Szabadlábra helyezését kérte a hágai Nemzetközi Törvényszéktől mai meghallgatásán a volt jugoszláv elnök. Slobodan Milosevic ezzel, kiadatása óta először, gyakorlatilag elsimerte a hágai Törvényszék legitimitását. A jugoszláv parlament elnöke jogászcsoportot hozna létre, akik kisérnék a pert és segítenék Milosevic védőit. Belgrádban találgatják, ki lehet a hágai ügyészek titokzatos koronatanúja

Slobodan Milosevic szabadlábra helyezését kérte a hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszéktől. "Nem menekülök el" - mondta. Milosevic állítja: minden meghallgatásra eljönne, mert "ez nem az a csata, amelyikből kimaradnék".

Ez a kérés volt az első alkalom, hogy Milosevic - akár közvetve is - elismerte a Törvényszék legitimitását. Ugyancsak először fordult elő, hogy a bíró megengedte számára, hogy hosszabb nyilatkozatot tegyen a bíróság előtt - írja a BBC. Milosevic beszédében képtelenségnek nevezte a vádakat.

A volt jugoszláv elnök hatodszor jelent meg meghallgatáson a hágai Nemzetközi Törvényszék bírái előtt, akiknek arról kell dönteniük, hogy összevonják-e egyetlen perbe az exelnök koszovói, boszniai és horvátországi vádiratait. A bírák decemberben első fokon elutasították a három vádirat összevonását, és két - egymástól elkülönített - eljárás mellett döntöttek, külön kezelve a koszovói háborús bűnöket a boszniai és a horvátországi bűntettektől.

A koszovói pert február 12-re tűzték ki.

Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze fellebbezett a döntés ellen, mert véleménye szerint a logikus és szétválaszthatatlan ideológiai alapokon nyugvó perek elkülönítése jóvátehetetlen károkat okozhat a vádnak.

Milosevicet emberiség elleni és háborús bűnökkel vádolják a koszovói, a horvátországi és a boszniai háborúban betöltött szerepe miatt. A boszniai perben népirtásért is felelnie kell a hágai Törvényszék előtt.

Dragoljub Micunovic, a jugoszláv parlament elnöke szerint jugoszláv jogászokból álló csoportot kellene alakítani, amely követné Milosevic perét, és szükség esetén segítene a volt elnök védőinek.

Micunovic - aki a szerbiai kormánykoalícióban részt vevő Demokratikus Centrum párt elnöke is - a Blic című belgrádi lapnak azt mondta, hogy komoly jogi védelmet kell biztosítani Milosevic számára, és ezáltal szertefoszlatni az egyoldalú képet, amely külföldön a térségben történtekről kialakult.

A politikus szerint nemcsak arra kell rávilágítani a február 12-én kezdődő perben, hogy milyen szerepe volt a háborús eseményekben a jugoszláv hadseregnek és a rendőrségnek, hanem az albán politikai szervezetek és terrorcsoportok tevékenységére is fényt kell deríteni.

Titokzatos tanú

Belgrádban közben azt találgatják, ki lehet a hágai ügyészség titokzatos koronatanúja. A Danas című lap azt írta, hogy a közeljövőben kiadhatják Milan Milutinovic szerbiai elnököt - jelentette az MTI. Milutinovic elnök ellen a koszovói háború idején emeltek vádat és adtak ki elfogatóparancsot.

Milutinovic korábbi nyilatkozataiban nem zárta ki, hogy ha megkeresik, tanúskodna. Arról nem nyiltakozott egyértelműen, hogy esetleges tanúvallomásában Milosevicet ellen vallana e.

A lehetséges tanúk között említik még Zoran Lilicet is, aki Milosevic előtt volt Jugoszlávia elnöke. Lilic a múlt héten tagadta, hogy megkeresték volna a hágai ügyészek és, hogy ő lenne a titokzatos tanú. Nem zárta ki azonban, hogy eleget tenne a bírósági idézésnek.

Korábban:

Milosevic Clintont is beidéztetné a tárgyalására

Elég bizonyíték van Milosevics ellen

Djindjic: hamarosan új kiadatások Hágának

Milosevic a népirtás vádját sem ismerte el

Vádat emeltek Milosevic ellen népirtásért

Milosevic beperli a hágai bíróságot