Elhalasztják a lordok házának reformját

Vágólapra másolva!
A brit kormány egy évvel elhalasztja a parlament felsőházának átalakítását célzó újabb reformok megvalósítását, miután a lordok házának reformjáról szóló kormányzati fehér könyvet elutasították a törvényhozásban.
Vágólapra másolva!

Robin Cook, az alsóház vezére a parlament illetékes bizottságának adott tájékoztatásában jelentette be, hogy jelentős változásokra kényszerül a kormány a felsőház átalakításáról szóló törvénytervezet megfogalmazásakor, mert mind az alsóház, mind a lordok házának tagjai elvetették azt a javaslatot, hogy a 600 fősre tervezett, átalakított felsőháznak csak egyötöde nyerje el mandátumát választások útján. Cook szerint a kormánynak alaposan fontolóra kell vennie a képviselői javaslatokat, és nem szabad elsietnie a felsőházi reformot.

A Blair-kormány részben választott, részben kijelölt felsőház kialakítását kezdeményezte, amely a hazai törvénykezés mellett leginkább a nemzetközi szerződések megkötése fölött gyakorolna felügyeletet. Végleg száműznék a lordok házának 92 főrendi tagját, akik születési előjoguknál fogva tagjai a testületnek a felsőházi reform két éve véghezvitt első szakasza után is. 1999-ben a brit parlament elfogadta a törvényt az örökös főrendek törvényhozási tagságának megeszüntetéséről, csupán 92 nemesi származású lord maradhatott ideiglenes jelleggel. A kormány javasolta, hogy az újjáalakítandó felsőház egy része - körülbelül egyötöde - közvetlen választások útján nyerje el mandátumát, további 20 százaléka függetlenként jelölt képviselő lenne, 60 százalékukat pedig a pártok jelölhetnék az előző választásokon elért alsóházi mandátumaiknak megfelelő arányban.

A jelenleg 704 tagú felsőház létszáma hatszázra csökken, és az új független és pártokhoz kötődő tagjainak jelölésekor követelmény lesz, hogy a tagok minimum 30 százaléka nő legyen, és a testületben helyet arányosan kapjanak a nemzeti kisebbségek és az ország különböző térségeinek képviselői. A választott, a független és a pártok által jelölt felsőházi képviselők aránya biztosítja, hogy egyetlen politikai pártnak se legyen többsége a felsőházban.

A kormányt az késztette meghátrálásra, hogy a parlament múlt heti vitájában 121 munkáspárti képviselő együttes előterjesztésben javasolta, az újjáalakított felsőház teljes mértékben választott legyen. Az ellenzéki konzervatívok is csatlakoztak a kormánypárti képviselők sürgetéséhez, bejelentvén, hogy csak a választott felsőház kialakítására tett javaslatot támogatnák.

Korábban:

Nagy-Britanniában folytatódik a lordok házának reformja