Az afgán vezetőktől idegen az európai demokrácia

Legalább hatvanan vesznek majd részt a bonni Afganisztán-konferencián. Christoph Zöpel német külügyi államminiszter elmondta: a 60 résztvevő az afgán társadalom négy meghatározó erejét fogja képviselni. A tanácskozáson nem lesznek jelen nyugati államok képviselői.

A német külügyminisztérium illetékese csütörtökön derűlátóan vélekedett a hétfőn Bonnban kezdődő Afganisztán-konferencia eredményességét illetően. A Deutschlandfunk rádiónak adott interjúban Christoph Zöpel külügyi államminiszter elmondta: a mintegy 60 résztvevő az afgán társadalom négy meghatározó erejét fogja képviselni. Első helyen említette a "római csoportot", amely a száműzött Záhir Sah volt királyt és híveit takarja. A következő a "ciprusi csoport": ezalatt az emigránsoknak az a része értendő, amelyet szoros szálak fűznek Iránhoz. Berlini megfigyelők főként a hazarák és a tádzsikok törzseit értik alattuk, mivel e két népcsoport az iráni nyelvcsaládhoz tartozik. A harmadik alakulat az úgynevezett bonni-frankfurti csoport: ez olyan afgánokat takar, akik évtizedek óta élnek német földön; többnyire az értelmiséget képviselik. Nagy számban akadnak közöttük orvosok, ügyvédek, mérnökök. Java részük még az 1978-as forradalom nyomán hagyta el hazáját.A negyedik kategóriába sorolta Zöpel a pesavariakat: ők képviselnék a tanácskozáson a legjelentősebb afganisztáni nemzetiséget, a pastukat.

A német miniszter szerint a négy csoportosulás nagyjából reprezentatívnak tekinthető mind Afganisztán etnikai sokrétűsége, mind a politikai erőviszonyok szempontjából. Arra a kérdésre, milyen súlyozással tekint a német diplomácia az egyes csoportokra, Zöpel leszögezte: Németország csupán a vendéglátó szerepét tölti be. A résztvevők súlyának "megítélését bízzuk az ENSZ-főtitkár megbízottjára, Lahdar Brahimira. A tanácskozáson nem lesznek jelen nyugati államok képviselői: a cél az, hogy maguk az afgánok képviselői jussanak egyetértésre az átmeneti kormány megalakításáról és saját ügyeik önálló kezeléséről".

Rabbani afgán elnök baljós kijelentésére, miszerint a bonni lesz az utolsó külföldön rendezett tanácskozás Afganisztán sorsáról, Zöpel elmondta: kedvezőnek ítéli meg a jövő heti tanácskozás sikerének esélyeit. Ezt egyrészt a kilátásba helyezett újjáépítési segélyekkel, másrészt azzal indokolta, hogy átmeneti időre mindenképpen ENSZ-csapatok fogják szavatolni a belső biztonságot a közép-ázsiai országban.

"Nem tulajdonítok túlzott jelentőséget egyes afgán vezetők kijelentéseinek, akiktől idegen az európai értelemben vett demokrácia. Ők különböző eszközökkel igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, s ezen eszközök sorában a hangos szó még civilizáltnak számít és feltétlenül jobbnak, mint a fegyverdurrogtatás. Nyilatkozataikat nem mérhetjük azzal a mércével, amelyet a választott európai politikusok kijelentéseire alkalmazunk" - mondta az államminiszter.