Az Északi Szövetség diktatúrájától tartanak

A nemzetközi diplomácia óvatosságra intette az Északi Szövetséget, ne akarjon egyedül kormányt alakítani Kabul elfoglalása után, és óvakodjon minden erőszakos akciótól. Nagy-Britanniában, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Pakisztánban olyan politikai megoldást követelnek, amely "mindenkinek helyet ad" Afganisztánban.

Az Északi Szövetség katonái
a Kabulba vezető utat ellenőrzik

nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az Északi Szövetség "levonta a múlt tanulságait", és kevésbé hajlamos megismételni a szovjet megszállás után tanúsított széthúzást és túlkapásokat. "Vezetőik elkötelezték magukat új, átfogóan reprezentatív kormány létrejötte mellett" - tette hozzá.

Londonhoz hasonlóan Peking is a világszervezethez fordult, hogy az növelje szerepét Afganisztán jövőjének alakításában. "Az ENSZ-nek nagyobb és aktívabb szerepet kell játszania" Afganisztánban - mondta sajtóértekezletén Csu Pang-csao kínai külügyi államtitkár röviddel azután, hogy a tálibellenes erők (az Egyesült Államok és más támogatóik kérése ellenére) bevonultak az afgán fővárosba.

Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden Újdelhiben kijelentette, aggódik az afgán civilekért az Északi Szövetség kezére kerülő nagyvárosokban, mert a szövetség egyes vezetői a múltban jogsértéseket követtek el. A főbiztos, aki egy emberjogi értekezlet alkalmából tartózkodik az indiai fővárosban, sajtótájékoztatóján sürgette az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát: tegyék teljesen egyértelművé, hogy nem fogják eltűrni a civilek mészárlását és az emberi jogok egyéb sérelmeit.

Az Abu-Dzabiban tartózkodó Jacques Chirac francia elnök kedden, Kabul bevételének hírét hallva ugyancsak arról beszélt, hogy "rendkívül sürgős a politikai megoldás", amely "mindenkinek helyet ad" Afganisztánban". "Mi sem lenne súlyosabb, mint egy bizonytalan, összehangolatlan átmeneti időszak, amely nem teszi lehetővé a stabilitást" Afganisztánban - jelentette ki sajtóértekezletén a francia államfő, miután tárgyalt vendéglátójával, Zajid bin Szultan an-Nahajan sejkkel, az Egyesült Arab Emírségek elnökével.

Az afgán nép és nem az amerikai hadsereg játszotta a "főszerepet" a tálibok legyőzésében - állította Mohszen Aminzadeh iráni külügyminiszter-helyettes, aki az afgán dossziéval foglalkozik a teheráni kormányban. "Ha a felkelés folyatódik, Afganisztán teljes felszabadulása két héten belül megtörténhet" - vélekedett a miniszterhelyettes az Iran News című lapnak adott nyilatkozatában. Mint mondta, "az amerikai erők vezették a hadműveleteket Mazari-Sarifban és Talokánban, de nem vettek részt a többi város (köztük Herát) felszabadításban".

Washington "tanulmányozza az arról szóló jelentéseket, hogy a tálibok elhagyták Kabult". "Egyelőre nagyon képlékeny az afgán főváros helyzete" - mondta Sean McCormack, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. Más amerikai illetékes még nem kommentálta a tálibok Kabulból való elmenekülésének hírét.

Ugyanakkor az amerikai elnök a hétvégén, a pakisztáni elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, azt nyilatkozta, hogy az Északi Szövetségnek nem kellene Kabult elfoglalnia. Bush és Pervez Musarraf ugyanis véres összecsapásokra számít, ha az Északi Szövetség elfoglalja Kabult. A harcosok zöme tádzsik és üzbég, amely etnikum az ország nagy részében eltörpül a pastu lakosság számához képest.

A pakisztáni kormány mai nyilatkozata szerint egyetlen afganisztáni csoportosulásnak sem szabad megszállnia Kabult, "amíg meg nem valósul a multietnikus rendezés". "Azt szeretnénk, ha Kabul demilitarizált övezet lenne, és természetesen nem szeretnénk vérontást látni" - mondta kedden Aziz Ahmed Han pakisztáni külügyi szóvivő a Reutersnek adott nyilatkozatában.

Amerikai illetékesek arra hívták fel a szövetség figyelmét, hogy várjanak, amíg létrehoznak egy széles alapokon nyugvó kormányt a tálibok helyett. Eközben az Egyesült Államok és az ENSZ azon fáradozik, hogy a béke érdekében összehozza a különböző afganisztáni csoportok vezetőit egy megbeszélésre, melyen a tálibokat követő kormány összeállítása lesz a téma. A Kabulban harcoló afgán Északi Szövetség közölte: nem szándékozik az országot a főváros eleste után egyedül kormányozni, hanem továbbra is a Muhammad Záhír Sah ex-király égisze alatti békefolyamat elkötelezettje marad. Az AFP-nek nyilatkozott Junisz Kanuni, Burhanuddin Rabbani volt afgán elnök egyik közeli munkatársa, aki megerősítette: Rabbani nem fog bevonulni Kabulba és nem tervezi, hogy ismét államfőnek nyilvánítsa magát, hanem egy olyan kormányt akarnak létrehozni, amely minden afgánnak megfelel.

Pakisztán éveken át a tálibok fő támasza volt, de a szeptember 11-i Amerika-ellenes terrortámadások után megvonta tőlük a támogatását, és csatlakozott a terroristaellenes nemzetközi koalícióhoz. Változatlanul bizalmatlan azonban a tálibok belső fegyveres ellenzékének Északi Szövetségével szemben, amelynek tagszervezetei hosszú időre polgárháborús hadszíntérré tették Kabult a kilencvenes évek elején.

Muhammad Záhir Sah volt afgán király környezetének tagjai - akiket Rómában meglepetésként ért az afgán ellenzéki Északi Szövetség erőinek bevonulása Kabulba - nem fogadták örömmel az ellenzékiek előrenyomulását. Közölték: aggódnak a lakosság biztonsága és az ország politikai jövője miatt a fundamentalista tálibok távozását követően. "Az nem megoldás, ha egy párt és néhány csoport vagy frakció bevonul Kabulba - mondta az AFP-nek telefonon Juszuf Nurisztáni, az exuralkodó egyik szóvivője. - Kezdhetünk mindent elölről, ha ők ott maradnak, nem osztják meg a hatalmat, s nem jut képviselethez az összes kulturális és földrajzi tényező" - tette hozzá. A szóvivő közölte: nem számított arra, hogy az Északi Szövetség ilyen hamar bevonul Kabulba, "pedig George Bush amerikai elnök kérte őket, hogy maradjanak kívül".

Korábban:

Kabul elesett