Vádemelés Milosevic ellen Boszniáért is

Az eddigi két vádpont mellé újabbal bővült a volt jugoszláv elnök elleni vádirat. Carla Del Ponte az 1992-95-ös boszniai háborúban betöltött szerepéért emelt vádak ellene.

A hágai Nemzetközi Törvényszék újabb vádponttal bővítette a Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök elleni vádiratot, ezúttal az 1992-1995-ös boszniai háborúban betöltött szerepéért emelt vádat ellene. Az újabb vádemelésről szóló dokumentumot még a múlt héten írta alá Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze - közölte hétfőn Del Ponte szóvivője.

Carla Del Ponte főügyész korábban úgy nyilatkozott, hogy a harmadik vádiratban minden bizonnyal szerepelni fog a törvényszék által emelhető legsúlyosabb vádpont, a népirtás is. A szóvivő ezt most nem erősítette meg, de általában sem közölt közelebbi részleteket a vádirat tartalmáról.

Ahhoz, hogy a dokumentum jogilag érvényessé váljon, még a törvényszék bíráinak is ellenőrizniük kell a benne foglalt vádak megalapozottságát. Tekintettel az átvizsgálandó dossziék jelentős terjedelmére, ez némi időbe telhet.

A Milosevic ellen Hágában emelt vádak ezzel már valamennyi fontosabb délszláv konfliktusra kiterjednek. A még 1999 májusában aláírt első vádirat az 1998-99-es koszovói konfliktusban a jugoszláv hadsereg által az albánok ellen elkövetett kegyetlenkedésekkel és etnikai tisztogatással kapcsolatos.

A múlt hónapban benyújtott másodikban Milosevicet azzal vádolják, hogy a Szerbia és Horvátország közötti konfliktus idején bűnszövetkezetben emberiség elleni bűncselekményeket követett el, súlyosan megsértette a genfi konvenciókat, valamint a hadviselés szabályait és szokásait.

A 90-es években egymást követő délszláv konfliktusok közül a több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő 1992-95-ös boszniai háború volt a legsúlyosabb. Az ennek során elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményeket a hágai törvényszék az eddigi eljárások során már számos esetben bizonyította. Milosevic esetében nem ezeket a bizonyítási eljárásokat fogják megismételni, hanem arra keresnek választ, milyen kapcsolat volt a Bosznia-Hercegovinában - zömmel a muzulmánok sérelmére elkövetett - kegyetlenkedések és a belgrádi politikai vezetés tevékenysége között.

Milosevic eddig háromszor jelent meg a törvényszék előtt, de mivel nem ismeri el annak illetékességét, mereven elzárkózik mindennemű együttműködés elől.

Carla Del Ponte egy korábbi nyilatkozata alapján valószínűleg kezdeményezi majd a három ügy összevonását. Ezzel elvileg le lehetne rövidíteni az egész tárgyalás időtartamát, viszont ebben az esetben a törvényszék eljárási rendje miatt a per legkorábban február második felében vagy március elején kezdődhetne meg.

Akár külön, akár együtt kezelik a három ügyet, minden jel arra vall, hogy maratoni tárgyalásra kell számítani. Del Ponte szerint a Koszovóval kapcsolatos vádak ismertetése önmagában is csaknem fél évig eltarthat, és körülbelül ugyanennyi időre lesz szüksége az ügyészségnek a horvátországi és a boszniai konfliktusokkal kapcsolatos álláspontja kifejtésére. Mindez legkevesebb egy évet jelent, és akkor a védelem még nem is kapott szót. Milosevic mindeddig arra sem volt hajlandó, hogy védőügyvédeket jelöljön ki magának, így a törvényszék kénytelen volt hivatalból kirendelni védőket.

Korábban:

Milosevic szellemileg visszamaradott gyerekeknek titulálta bíráit