A jugoszláv parlament két háza közel hatórás vita után, külön - külön szavazott az új kabinetről: a 138 fős alsóházban a jelenlévő képviselők közül a titkos szavazáson 75 képviselő támogatta és 22 ellenezte az új kormány összetételét.
A negyven tagú felsőházban 26 képviselő szavazott igennel, kettő nem voksolt, egy szavazat érvénytelen volt.
Az új kormány megalakulásával lényegében megoldódott az a belpolitikai válság, amelyet Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök szerb kormánydöntés alapján történt múlt havi hágai kiadatása okozott.
Zoran Zizic, az előző miniszterelnök a kiadatás elleni tiltakozásul mondott le, ami az egész kabinet távozását vonta maga után. Az új kabinet az előzőnél kisebb létszámmal, tíz miniszterrel alakult meg és a kisebbik tagköztársaság, Montenegró képviselői most először kaptak paritást jugoszláv kormányban: Dragisa Pesic kormányfői tisztsége mellett az Együtt Jugoszláviáért hárompárti montenegrói koalíció 4 miniszteri tisztséget, a DOS szerbiai párttömörülés pedig egy kormányfőhelyettesi tisztséget és szintén négy miniszteri helyet kapott, így biztosítva, hogy egyik köztársaság se "szavazhassa le" a másikat.
Az új kormány kiemelt feladata, mint Pesic a kormányprogramot ismertetve még délután a parlamentben közölte, a szerb - montenegrói viszony átalakítása lesz. További fontos feladat a nemzetközi, főként a gazdasági együttműködés folytatása, az európai integrációs folyamatokhoz való csatlakozás.
Egyes belgrádi vezetők szerint az új kormány nem lesz hosszú életű, a szerb-montenegrói viszony új alapokra helyezése után esetleg új választásokat tarthatnak.