<P>Orosz-kínai örök barátság</P>

Húsz évre szóló jószomszédsági, barátsági és együttműködési szerződést írt alá hétfőn Moszkvában az orosz és a kínai elnök. Közös nyilatkozatukban a washingtoni elképzeléseket úgy bírálták, hogy az Egyesült Államokat nem nevezték meg.

A Kremlben Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai államfő aláírta az orosz-kínai barátsági és együttműködési szerződést. Az államfők tárgyalásaik után közös nyilatkozatban állást foglaltak nemzetközi kérdésekről.

Az orosz-kínai barátsági szerződés több mint húsz fejezete elviekben határozza meg Moszkva és Peking viszonyát az új évszázad elején, különösebb gyakorlati kötelezettségek nélkül, de ez nem von le semmit jelentőségéből: ilyen szintű politikai dokumentumot a kínai vezetés csak Oroszországgal írt alá, s a szerződés kidolgozását éppen Peking szorgalmazta. Figyelemre méltó, hogy a felek most először fogalmazták meg, nincsenek területi követeléseik egymással szemben, s folytatják az egyeztetéseket a még nyitott határkérdésekben, megőrizve azok befejezéséig a kialakult egyensúlyt (a demarkáció egyébként már szinte befejeződött). Moszkva és Peking megerősítette, hogy a határkörzetben tovább folytatja a csapatcsökkentést, a már aláírt megállapodások alapján.

A moszkvai dokumentumok szerint mindkét ország "békés ideológiát" képvisel, s az oroszok és kínaiak "örökre barátok, s sohasem lesznek egymás ellenségei".

A szerződés emellett nem jelenti katonai szövetség létrehozását, s nem is szenteltek külön fejezetet a katonai-hadiipari együttműködésnek: e fogalomról csak egyszer tettek említést, az együttműködés különböző területeinek felsorolásánál, kiemelés nélkül.

Putyin és Csiang moszkvai közös nyilatkozata megerősítette, hogy Oroszország és Kína azonos vagy egymáshoz közeli nézeteket vall a fontosabb nemzetközi kérdésekben. S figyelemre méltó, hogy habár a Kremlben megvitatták a Washingtonhoz fűződő viszonyt, tartózkodtak az éles bírálatoktól az amerikai kormányzat címére. Az orosz és a kínai elnök megerősítette, hogy változatlanul a hadászati támadófegyverzet csökkentésének hívei, s kitartanak a rakétaelhárító rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról kötött 1972-es ABM-szerződés jelenlegi formájában való megőrzése és tiszteletben tartása mellett. Erőfeszítéseket szorgalmaztak a rakétatechnológiák elterjedése megakadályozására, egy átfogó, az egyenjogúságra épülő és diszkriminációktól mentes rendszer kialakítására szólítottak fel. Megerősítették, hogy továbbra is együttműködnek a nukleáris technológiák és fegyverzet elterjedésének megakadályozásában.

Az orosz és a kínai elnök a moszkvai nyilatkozatban időszerűnek és szükségesnek ítélte, hogy az űrfegyverkezési hajsza megakadályozására hozzanak létre egy különbizottságot, tárgyalási jogosítványokkal, s úgy vélték, hogy nemzetközi szerződésekkel kellene megtiltani fegyverek telepítését a kozmoszban.

Ugyancsak a washingtoni tervek kapcsán - de az Egyesült Államok említése nélkül - erősítette meg az orosz-kínai nyilatkozat, hogy Moszkva és Peking a többpólusú világ híve és ez a világrend felelne meg a világ országai alapvető érdekeinek. Az igazságos és racionális világrendet fenyegető kihívásokkal szemben az orosz-kínai vélemény szerint közös erőfeszítéseket kell tenni az ENSZ és Biztonsági Tanácsa szerepének növeléséért, és szembe kell szállni a nemzetközi jog alapvető normái aláásására irányuló próbálkozásokkal, amelyek olyan koncepciókat használnak erre, mint a "humanitárius intervenció" és a "korlátozott szuverenitás".

Putyin és Csiang a regionális válságok kapcsán úgy vélekedett, hogy csakis békés tárgyalások útján lehet rendezni a közel-keleti helyzetet, az iraki, a koszovói és az afganisztáni problémákat, s ehhez Kína és Oroszország nem csak kétoldalú, hanem többoldalú alapokon is kész hozzájárulni.

Oroszország Tajvan függetlensége ellen foglalt állást, újólag elismerve, hogy csak egy Kína létezik, annak egy törvényes kormánya van, Tajvan pedig Kína részét képezi. Kína viszont cserébe támogatásáról biztosította Oroszországot "az állam egysége és területi épsége védelmében" tett lépései kapcsán.

Putyin a tárgyalások után bejelentette, hogy jövőre hivatalos látogatás tesz Pekingben. A két elnök egyébként az ősszel Sanghajban ismét találkozik, az ázsiai-csendes-óceáni gazdasági együttműködés (APEC) csúcsértekezletén.

Csiang - aki vasárnap érkezett négynapos látogatásra Moszkvába - hétfőn a Moszkva melletti Barvihában meglátogatja Borisz Jelcin volt orosz elnököt is. Kedden Volgográdot keresi fel, s szerdán Moszkvából indul tovább Minszkbe, majd európai körútjának más állomásaira, Ukrajnába és Máltára.