A jugoszláv erők a Koszovó menti 5 kilométer széles övezet utolsó 75 négyzetkilométeres részét vonták ellenőrzésük alá. Ez volt az övezetbe való jugoszláv visszatérés utolsó, s egyben legveszélyesebb szakasza: albán fegyveresek kis csoportjainak támadásától és aknaveszélytől lehetett tartani. Jugoszláv vezetők és a koszovói békeerő (KFOR) szóvivője szerint az erős nemzetközi felügyelet mellett végrehajtott bevonulás azonban incidens nélkül zajlott le.
A jugoszláv alakulatok még délelőtt ellenőrzés alá vonták a dél-szerbiai Bujavonacból a kelet-koszovói Gnjilanéba vezető útnak az övezeten áthaladó részét. Ez az út biztosította az összeköttetést a kelet-koszovói szerb enklávék és Dél-Szerbia között, ám tavaly november óta az albán akciók miatt veszélyessé vált szerb utazóknak.
A jugoszláv erők délutánra ellenőrzésük alá vontak szinte minden települést is: köztük Dobrosint és Koncsuljt, ahol a gerillák "parancsnokságai" székeltek, és egyik legelőretoltabb állásukat, Lucsane falut is. Nebojsa Csovics szerb kormányfőhelyettes és Pieter Faith, a NATO-főtitkár különmegbízottja együtt járt a szintén a gerillák volt erősségei közé tartozó Veliki Trnovacban. A falvakba jugoszláv katonai alakulatok nem léptek be, csak rendőri egységek.
A KFOR a dél-szerbiai válság kiéleződése és a macedóniai albán lázadók ez év eleji akciói után járult hozzá a biztonsági övezetbe való jugoszláv visszatéréshez. A jugoszláv erők márciustól kezdve foglalták el az övezetet; a legveszélyesebb dél-szerbiai szakaszba május 24-én, illetve most tértek vissza. A művelet a dél-szerbiai albán fegyveres ellenállás felszámolásának utolsó részét jelenti; a gerillák nemrég vállalták, hogy május végéig leteszik a fegyvert.
A dél-szerbiai válság katonai részének megoldása után a belgrádi kormányzatra a térségben még több feladat vár, köztük bizalomerősítő lépések - így a tevékenységét nemrégiben megkezdett többnemzetiségű rendőrség teljes kiépítése - és térségfejlesztési feladatok.
(MTI)
Korábban:
(2001. május 27.)