Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította az NDK utolsó államfőjének keresetét<br/>

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön elutasította Egon Krenznek, a volt NDK utolsó államfőjének a Németország ellen benyújtott panaszát. Krenzet a berlini falnál menekülőkre leadott halálos lövések miatt ítélték 1997-ben hat és fél év börtönre. Krenz azt kifogásolta, hogy az ítélethozatalkor figyelmen kívül hagyták a visszamenőlegességet tiltó elvet.

A volt NDK-vezető és másik három, szintén börtönbüntetésre ítélt honfitársa azt kifogásolta, hogy az ellenük hozott ítélet figyelmen kívül hagyta a visszamenőlegességet tiltó elvet, amikor olyan tettekért marasztalta el őket, amelyek elkövetésük időpontjában az NDK törvénykezésében nem minősültek bűncselekménynek. A panasztevők az ellenük hozott ítéletek megsemmisítését akarták elérni.

A 64 éves Egonz Krenzet, a 81 éves Heinz Kessler akkori NDK-s védelmi minisztert és helyettesét, a 74 éves Fritz Streletzet a berlini falnál menekülőkre leadott halálos lövések miatt ítélték 1997-ben hat és fél, hét, illetve öt és fél évi börtönbüntetésre "szándékos emberölésre való felbujtásban vállalt bűnrészesség" címén. Velük együtt tett panaszt a strasbourgi európai bíróságnál egy 49 éves, volt NDK-határőr is. Krenz és társai az Emberi Jogok Európai Konvenciójára hivatkoztak, amely tiltja a visszamenőleges hatályú jogértelmezést.

A strasbourgi bíróság most mindannyiuk keresetét elutasította, miután arra a megállapításra jutott, hogy "az NDK határőrizetére vonatkozó állami gyakorlat, amely égbekiáltóan semmibe vette az alapvető jogokat és mindenekelőtt az élethez való jogot, amely pedig a legfőbb értéket jelenti az emberi jogok nemzetközi síkon mért skáláján, nem védhető az Emberi Jogok Európai Konvenciójának 7.1 cikkelyével".

A részletes indoklás szerint, amelyet Lucius Wildhaber elnöklő bíró ismertetett, az emberi élet védelmét mind az NDK alkotmányában, mind az ahhoz kapcsolódó egyszerű törvényekben rögzítették. Az NDK akkori állami gyakorlata - így a határon érvényes tűzparancs is - ezen alapelvekbe ütközött, és nem igazolható azzal sem, hogy ily módon kívánták megóvni az NDK-t a tömeges kivándorlástól. A magas rangú pártfunkcionáriusokat ezen állami gyakorlat miatt messzemenő felelősség terheli, de az egyszerű határőröknek sem lett volna szabad vakon olyan parancsokra hivatkozniuk, amelyek szöges ellentétben állnak a nemzetközileg védett emberi jogokkal - idézte a bíróság elnökét a dpa.

A bíróságon tartott meghallgatáson a bepanaszolt Németország képviselői közölték: a berlini falnál a menekülőkre leadott lövések "tömeges kivégzéseknek" minősülnek, amelyeket egyetlen törvény sem szentesíthet.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága most először hozott ítéletet az egykori NDK-ban elkövetett jogtalanságok miatt elítéltek ügyében. Mintegy tucat, szándékos emberölés miatt elítélt, volt NDK-határőr nyújtott be Krenzhez és társaihoz hasonló keresetet, és további 15 volt NDK-állampolgár (funkcionáriusok, bírák, rendőrök) remél jogorvoslatot az emberi jogi bíróságtól a nemzetközi egyezmény 7.1 cikkelyére hivatkozva.

(MTI)

Ajánló:

angolul