Macedónia NATO- és EU-segítséget vár<br/>

Vágólapra másolva!
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfői látogatásán valószínűleg megnyugtatja a szkopjei kormányt, hogy a Nyugat nem fogja cserbenhagyni. Nem sokkal korábban Ljubcso Georgievszki miniszterelnök megvádolta a nyugati országokat, hogy az Egyesült Államok és Németország pontosan ismeri a gerillavezetőket, és véget vethetne tevékenységüknek, ha akarna. A miniszterelnök szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy a harcok Koszovóból terjedtek át Macedóniára.
Vágólapra másolva!

Szrgan Kerim macedón külügyminiszter hétfői brüsszeli látogatásán az Európai Unió és az észak-atlanti szövetség maximális politikai támogatására számíthat nyugati diplomáciai források szerint. Hírügynökségi információ szerint Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője igyekszik majd megnyugtatni a szkopjei kormányt, amelyben az albán kisebbség is képviselteti magát, hogy a Nyugat nem fogja cserbenhagyni. Ugyanakkor határozottan Kerim tudomására hozza, hogy a felkelők elszigetelését és a mérsékelt albánokkal folytatandó párbeszédet várja el tőle.

A macedón diplomácia irányítója közvetlenül azután tárgyal Solanával, hogy Ljubcso Georgievszki miniszterelnök, a Macedónia területi épségét fenyegető szélsőséges albán fegyveresek támadása miatti tehetetlen elkeseredettségtől fűtve, megvádolta a nyugati országokat, hogy eltűri "egy új tálib (mozgalom) kialakulását Európában" - az ultraradikális afganisztáni iszlám irányzathoz hasonlítva az albán nacionalista fegyvereseket.

A kormányfő szerint a NATO-hatalmak nem hajlandók elismerni, hogy a szakadár fegyveresek - az ENSZ-közigazgatás alatti és NATO-vezette békefenntartók által őrzött - Koszovóból szivárognak át, mert akkor bevallanák, hogy "minden eddigi erőfeszítésük hiábavaló volt". Georgievszki meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok és Németország pontosan ismeri a gerillavezetőket, és véget vethetne tevékenységüknek, ha akarna. "Valójában agresszióval állunk szemben, amely Koszovóból terjed át Macedóniára, és erre bizonyítékaink vannak" - mondta a kormányfő az ITAR-TASZSZ szerint. Georgievszki egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vizsgálja felül a térségben kialakult helyzet rendezésében játszott szerepét. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos Jugoszlávia semmilyen módon nem hibáztatható az (albán) szélsőséges mozgalom macedóniai megerősödéséért. Bírálta viszont a koszovói (albán) polgárokat, mert "gyorsan megfeledkeztek Macedónia vendégszeretetéről, amelyet a NATO-légicsapások nehéz időszaka alatt élveztek".

A térségbeli látogatásának első állomására, Belgrádba érkező Igor Ivanov orosz külügyminiszter Moszkva mély aggodalmát hangoztatta a válság miatt. "A nemzetközi terrorizmus erősödésének lehetünk tanúi, amely a Balkán stabilitását veszélyezteti" - mondta. Úgy vélekedett, hogy a Macedóniában történtek könnyen megismétlődhetnek a térség más államaiban is.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 19.)