Görögország a NATO beavatkozását kérheti a macedóniai harcok miatt<br/>

A macedóniai Tetovo környékén kiújultak a harcok pénteken késő délelőtt, amint a macedón biztonsági erők újabb kísérletet tettek az albán szélsőségesek visszaszorítására. A városban hallani lehetett a környező dombokon becsapódó lövedékek zaját és sűrű füstfelhő burkolta be az összecsapások központjában lévő ottani adótornyokat.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egy parancsnoka azt mondta, hogy az albán gerillák "képesek bárhol lángba borítani Macedóniát" és hogy a Tetovo elleni támadás "figyelmeztetés a szkopjei kormány címére".

A gerillavezér állítólag a Malino Malo nevű macedóniai faluból nyilatkozott telefonon az AFP-nek. Fenyegetőzött, hogy az albán felkelők mindenünnen támadni fogják a macedón erőket és lángba borítják Kumanovót, a Szkopjétől északkeletre fekvő várost.

A macedón kormányfő kérte a NATO-tag Görögországot, hogy adjon meg minden segítséget, amit csak tud, az albán felkelők elleni harchoz. Az athéni külügyminisztérium azonban azt tanácsolta Ljubcso Georgievszkinek, hogy ne kérjen katonai segítséget más balkáni országoktól zűrös közös múltjuk és a most is feszültségekkel terhes jelenlegi viszonyuk miatt.

Az AP értesülése szerint a macedón miniszterelnök csütörtökön telefonon kérte Kosztasz Szimitisz görög kormányfőt, hogy Görögország növelje katonai jelenlétét Koszovóban. Georgievszki lehetségesnek mondta azt is, hogy országa kérni kényszerül a NATO közvetlen beavatkozását.

A Balkáni Stabilitási Paktum koordinátora amellett foglalt állást, hogy a koszovói nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR és a NATO lépjen közbe a macedón határon a biztonság helyreállítása érdekében. Egy német rádiónak adott nyilatkozatában Bodo Hombach rámutatott, hogy mivel Koszovóban a KFOR gyakorolja a hatalmat, őrá hárul a felelősség azért is, hogy a szomszédos területeket ne érje fenyegetés koszovói területről. A koordinátor sürgette, hogy a békefenntartók vágják el a macedóniai albán felkelők ember- és anyagutánpótlását.

Milo Djukanovics montenegrói elnök a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában pénteken azt bizonygatta, hogy Montenegró függetlensége nem ingatná meg, sőt ellenkezőleg, erősítené a stabilitást a Balkán-félszigeten. Szerinte Montenegró és Szerbia kapcsolatainak egészségessé tétele csak javára válhat a térségnek.

Djukanovics megerősítette, hogy ha a jelenlegi kormánykoalíció győz az április 22-re előrehozott választásokon, akkor népszavazást írnak ki a függetlenségről.

(MTI)

Korábban:

(2001. március 15.)