Meghosszabbítja Irán-ellenes szankcióit az Egyesült Államok <br/>

Az Egyesült Államok meghosszabbítja Irán-ellenes szankcióit. Erre az intézkedésre azért került sor, mert Mohamed Hatami iráni elnök, orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal fegyvervásárlási szerződést kötött Moszkvában. Az amerikaiak figyelmeztették az oroszokat, hogy a fegyvereladás komoly változásokat hozhat a két ország kapcsolataiban. Az orosz elnök szerint Irán csak védelmi fegyvereket vásárolna.

Az amerikaiak meghosszabbítják kereskedelmi és befektetési korlátozásaikat Iránnal szemben, egyúttal figyelmeztetik az oroszokat, hogy a kedden Iránnal megkötött fegyvereladási egyezmény komoly változásokat hozhat az orosz-amerikai kapcsolatokban - írja a BBC. George Bush amerikai elnök szerint az iráni kormány politikája fenyegeti az Egyesült Államok nemzetközi biztonságát, külpolitikáját és gazdaságát.

A megállapodást a fegyvervásárlásról a két ország vezetője, Vlagyimir Putyin és Mohamed Hatami írta alá kedden Moszkvában. Leonyid Ivanov, az orosz védelmi minisztérium vezető külügyi hivatalnoka úgy véli, az irániak fegyvervásárlása Oroszországtól két független állam magánügye. Putyin szerint Irán csak védelmi fegyvereket vásárolna, de az amerikaiak sérelmezik, hogy nem tudni, miféle védelmi fegyverekről van szó.

Richard Boucher, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, bármilyen fejlett hagyományos fegyver, rakéták vagy rakétarendszerek oroszok általi eladása Iránnak, komoly válaszlépésekre kényszerítené az Egyesült Államokat. Az amerikaiak csütörtökön kaphatnak válaszokat kérdéseikre a fegyverüzlettel kapcsolatban, amikor Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter Washingtonba látogat.

Az Egyesült Államok a nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolja az iszlám köztársaságot

A szankciókat még 1995-ben, Bill Clinton elnöksége alatt rótták ki, és csütörtökön jártak volna le. A Fehér Ház nemzetközi biztonsági tanácsának szóvivője elmondta, Bush fenntartja magának a jogot, hogy változtasson, vagy akár meg is szüntesse a korlátozásokat. A szankciók főleg az amerikai olajvállalatokat érintik, megtiltva számukra, hogy befektessenek az iráni energiaszektorban.

Az Egyesült Államok az arab-izraeli békét veszélyeztető terrorizmus támogatásáva, és az emberi jogok tiszteletben nem tartásával vádolja Iránt. Az iszlám köztársaság a szankciók feloldását sürgeti. Közölték, hajlandóak lennének beengedni az amerikai árukat országukba, ha cserébe az USA is megnyitná piacait az iráni cikkek előtt.

Az iráni állami rádió szerint az amerikaiak csak tovább mélyítik a szakadékot Teherán és Washington között. A két állam közötti kapcsolatok az 1979-es iráni iszlám forradalom óta fagyosak.

Az oroszok 1985 és 1995 között mintegy 5 milliárd dollár értékben adtak el fegyvert Iránnak. Borisz Jelcin orosz elnök 1995-ben beszüntette a fegyvereladásokat, egy Bill Clintonnal kötött megállapodás alapján.

Az IRNA iráni hírügynökség jelentette, hogy orosz tervek szerint 570 T72-C típusú tankot, több mint 1000 páncélozott gépjárművet, adnának el, egy 1995-ös titkos megállapodás alapján Iránnak. Az oroszok ezen kívül részegységek és alkatrészek eladását is tervezi Mig-29-es és Szu-24-es harci repülőgépekhez.