Kína növeli katonai költségvetését <br/>

Kína tovább növeli katonai kiadásait. Szakértők szerint a stratégiaváltozás akkor következett be a kínai katonapolitikában, amikor a NATO katonailag is beavatkozott a koszovói válságba, kijátszva ezzel Kína vétójogát az ENSZ-ben. A kínai politikusok szerint a néphadseregnek fel kell készülnie a mai háborúkra jellemző, legmodernebb technikákat felvonultató konfliktusok lehetőségére is.

Kína a tervek szerint több pénzt költene hadseregére, hogy az megfeleljen a modern háborúk magas technikai követelményeinek - írja a BBC. A kínai pénzügyminiszter, Hsziang Hua-cseng bejelentése szerint - amit a Nemzeti Kongresszus éves ülésének második napján tett - a katonai költségvetést 17,7% kívánják növelni, ami így elérheti az évi 17 milliárd dollárt.

A miniszter szerint a növekedés a következő öt éven át folytatódik, hogy magasabb béreket és jobb felszerelést, illetve technikát biztosítsanak a hadseregnek.

Nyugati megfigyelők szerint Kína stratégiai elképzeléseinek változása a NATO koszovói beavatkozása után vált érzékelhetővé, amikor is kijátszották Kína vétóját az ENSZ-ben.

Hsziang szerint az extra költségeket azt teszi szükségessé, hogy drasztikusan megváltozott a világ katonai helyzete, és fel kell készülni egy modern technológiájú támadás kivédésére.

Valószínűleg a tajvani elnökválasztás és az indiai rakétaprogram is szerepet játszik abban, hogy Kína növeli katonai költségvetését.

A most megválasztott tajvani elnök, Csen Sui-bian korábban az egyik legfőbb támogatója volt a szigetország függetlenedési törekvéseinek, de Kína katonai megszállással fenyegetőzött, ha Tajvan politikája az elszakadás irányába haladt volna tovább.

Az Egyesült Államoknak Tajvannal kötött megállapodása lehetővé tette, hogy a szigetország a piacon beszerezhető fegyverekkel önállóan is képes legyen megvédeni magát.

Kína miniszterelnöke, Zsu Rong-dzsi hétfőn Tajvannal kapcsolatos tájékoztatásában már fellelhetőek voltak a békülékeny hangú elemek is, a korábbi kemény részek mellett. A miniszterelnök azt mondta, hogy Kína folytathatná az újraegyesítési törekvéseit, de jelenleg nem gondol erő alkalmazására.

A kínai hadsereg létszáma az utóbbi két évtizedben 4,2 millióról 2,5 millióra csökkent.

Ajánló:

(angolul)