Hibás berendezés és a hosszúra nyúlt ebéd okozhatta a japán halászhajó targédiáját<br/>

Megkezdődött az az amerikai haditengerészeti vizsgálat, amely a japán halászhajó és a Greenville atom-tengeralattjáró tragédiájának okát kutatja. Az elsőnek meghallgatott tanú szerint a hosszúra nyúlt ebéd, és a civil vendégek kalauzolása miatt nem tudtak elég időt fordítani a felszínre merülési manőverhez alapvetően szükséges vizsgálatokra. Emellett az egyik hanglokátor hibás volt, a másikat pedig egy gyakornok irányította.

Nagy nemzetközi érdeklődés kíséri a múlt hónapban történt amerikai atom-tengeralattjáró és a japán halászhajó végzetes ütközését követő vizsgálatot. Úgy tűnik, az amerikaiak a tengeralattjáró hibás felszerelésével magyarázzák a tragédiát, mely február 9-én történt a Hawaii-szigetek közelében, és kilenc japán áldozatot követelt. A tanhajó fiatalokat oktatott a halászat mesterségére, miközben egy felszínre emelkedő amerikai tengeralattjáróval összeütközött. A baleset következtében négy diákot, két tanárt és három főnyi személyzetet nyelt el a tenger. Az amerikai haditengerészet a halászhajó felszínre hozatalát tervezi.

A megsérült tengeralattjáró

A japán áldozatok felháborodott rokonai ültek az első sorban, amikor a Pearl Harbor-i bázison kezdetét vette a Vizsgálati Törvényszék nyitó ülése.

Az elsőnek meghallgatott szemtanú Charles Griffith ellentengernagy volt, aki az első vizsgálatokat vezette. Elmondta, hogy a Greeneville tengeralattjáró parancsnoka, Scott Waddle felgyorsította a felszínre emelkedés folyamatát a hajón tartózkodó 16 civil miatt. Elmondta, hogy eltörött a hanglokátor életbevágóan fontos része (ami jelzi a felszínen tartózkodó hajókat). Emellett egy másik hanglokátort egy gyakornok irányított. Az ő felügyeletével megbízott tiszt pedig legtöbb idejét a hajón tartózkodó civil vendégekre fordította. Az ellentengernagy beszámolója szerint a parancsnok látszólag nagy sietségben volt a hanglokátor használata közben, mert a civil VIP vendégek számára szervezett művelet 45 perces késésben volt. A késés oka, hogy a vendégeket csak két turnusban tudták ebédeltetni. Az tanú hangsúlyozta, hogy a japán halászhajó látható lett volna, ha elég időt szentelnek a periszkóp használatára.

Grittith beszámolt a bíróságnak, hogy Waddle kapitány utasította a személyzetet, hogy merüljenek fel periszkópmélységbe 5 percen beül, annak ellenére, hogy a felszínen tartózkodó hajók ellenőrzésére szolgáló átlagos procedúra 10 percet vesz igénybe. Így a 80 másodperces periszkóphasználat túl rövid volt. Egy alapos ellenőrzés átlagosan három percet vesz igénybe.

Griffiths elmondta, hogy a személyzet egy tagja, (egy technikus) észlelte egy közelben tartózkodó hajó nyomait, de elmulasztotta ezt jelenteni a feletteseinek. A tiszt szerint akármilyen elfoglalt is volt, nincs magyarázat arra, hogy miért tett így.

A vizsgálat vitába torkollott, mikor Waddle parancsnok ügyvédje tiltakozni kezdett egy japán tengernagy jelenléte ellen. A tengernagy azért lehetett ott az ülésen, mert az Egyesült Államok ezzel a gesztussal elő akarta segíteni a meggyengült japán-amerikai kapcsolatok helyreállítását. Bár a japán admirálist nem távolították el az ülésről, a három fős bírói testületben csak megfigyelőként vehet részt.

A meghallgatások valószínűleg még három hétig eltartanak. A vizsgálat végén várhatóan megfogalmaznak egy javaslatot három magasrangú tengerész fenyítésére. A vizsgálat három tisztre irányul: Waddle kapitányra, Gerald Pfeifer őrnagyra és Michael Coen hadnagyra. Ezt természetesen még felülbírálhatja az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának parancsnoka, Thomas Fargo tengernagy.

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2001. február 21.)