Népesség<br/>

Tovább lassul a népesség növekedésének üteme. A születések száma csak a fejlődő országokban nő, míg a gazdagabb fejlett országokban a népesség várható élettartama nő. Két alapvető jelenség határozza meg a Föld népességének változásait: a városiasodás és az országhatárokat átlépő elvándorlás.

6,1 milliárdról 7,2 milliárdra nő a Föld lakossága, de a növekedés üteme fokozatosan lassul. A gyarapodás egyik fontos oka, hogy növekszik a várható élettartam. A születések száma szinte csak a fejlődő országokban fog növekedni, azokon belül is elsősorban a nagyvárosokban növekszik drasztikusan a népesség. Indiában és Pakisztánban lesz a legnagyobb a szaporulat. Afrikában is átlagon felüli marad a születések száma, de az AIDS a térségben rengeteg áldozatot szed majd, ezért összességében akár csökkenhet is a népesség Afrikában. Oroszországban és Kelet-Európában. Nyugat-Európában is hatalmas népességcsökkenés lesz, különösen Olaszországban és Spanyolországban. Észak-Amerika és Ausztrália lakossága a bevondárlás miatt nőni fog.

A gazdag országokban nőni fog a várható élettartam, és csökken a születések száma, ez a társadalmak elöregedéséhez vezet. A népesség öregedése komoly veszélyeket okozhat: a teljes egészségügyi és nyugdíjrendszer összeomolhat, mert kevés aktív dolgozónak kell majd eltartania sok nyugdíjast. Ez a veszély elsősorban Európát és Japánt fenyegeti. Az Európai Uniónak és Japánnak közel 110 milliós munkaerőhiánya lesz, ha nem sikerül tenni valamit a kedvezőtlen folyamatok ellen. Megtehetik például, hogy emelik a nyugdíjkorhatárt, és a nők nagyobb arányú munkavállalását sürgetik, de ilyen népszerűtlen intézkedéseket a kormányok nehezen kockáztatnak. A másik lehetőség a bevándorlás támogatása. Ez azonban szintén politikai törékenységhez vezethet, több millió bevándorló szociális, kulturális és etnikai feszültséget okozhat, erősítve a jobboldali radikalizmust az európaiak körében. Komoly belpolitikai veszélyek nélkül tehát Európa nem úszhatja meg az öregedés okozta kihívást. A Közel-Keleten, Latin-Amerikában épp fordított a probléma, a rengeteg fiatal lakáshoz és álláshoz juttatása tűnik megoldhatatlannak. Elvben az Európába vándorlás mindkét régión segítene, de nincs esély, hogy tömegek támogatnák több millió idegen befogadását Európában.

A Föld lakossága növekszik ugyan, de mindenkinek elegendő élelmiszert tud majd termelni az emberiség. Ennek ellenére a Szaharától délre akár 20%-kal nőhet az éhezők aránya, mert az étel elosztása továbbra sem lesz igazságos ott, ahol a politikai helyzet nem rendezett. Az éhínség viszont újabb háborúkat hozhat, tovább nehezítve az elosztás megszervezését, és visszariasztva a segélyezőket, mint Szomáliában.
50%-kal nő 2015-ig a Föld energiafelhasználása, de ez önmagában nem vezet válsághoz, mert a kőolajkészlet 80%-a és a földgáz 95%-a még a föld alatt van. Az energiahordozók két fő piaca az atlanti és távol-keleti régió marad, de Ázsia fogyasztása sokkal nagyobb ütemben növekszik. Az olajárak kiszámíthatatlanabbul fognak ingadozni, veszélyeztetve a világgazdaság stabilitását.
Étel és energia tehát lesz elég 15 év múlva is, de a vízhiány nyomasztó lesz. Elsősorban a Közel-Keleten, a Szub-Szaharában, Dél-Ázsiában és az Észak-Kínában élőknek nem jut majd elég édesvíz, a Föld népességének közel felét érinti majd közvetlenül a vízhiány. A vízhiány miatt háborúk törhetnek ki, hiszen sok ország nem saját területéről származó vizet használ. Ilyen harc lehet Törökország és Szíria - Irak között, Egyiptom és Etiópia - Szudán között, illetve a Közel-Keleten.

Két alapvető jelenség határozza meg a Föld népességének változásait: a városiasodás és az országhatárokat átlépő elvándorlás. 2015-re a Föld lakosságának fele városlakó lesz. Ez sok helyütt óriási kihívást jelent majd az infrastruktúra szervezésekor.

Várhatóan egyre nagyobb tömegek kelnek útra, új hazát keresve. 50 országban már most is bevándorlókból áll a lakosság 15%-a. A fő útvonalak a következők: Latin-Amerikából és Dél-Kelet-Ázsiából Észak-Amerikába, Észak-Afrikából, Közel-Keletről és Dél-Ázsiából Európába, Ázsia, Latin-Amerika és a Közel-Kelet szegényebb államaiból a gazdagabbakba áramlik a lakosság. Ez a befogadó országoknak nagy társadalmi problémákat okoz, veszélyeztetve a gazdagabbak politikai stabilitását. Rövid távon a kivándorlás segíthet a szegény országokon, de a diaszpóra politikai lobbitevékenysége visszaüthet az anyaállamra, mint a kurdoknál és az albánoknál tapasztalhattuk. Továbbá az agyelszívás - először mindig az elit kel útra - még nehezebb helyzetbe hozza az anyaállamokat.

Tovább nőnek a Föld lakói közti egészségügyi különbségek. A járványveszély általában csökken, de az AIDS és a tbc nagy pusztítást okoz. Az AIDS a legnagyobb veszélyforrás az emberiségre Ázsiában és Afrikában is. Az érintett országok egészségügyi kiadásainak fele megy majd el rá, és az aktív, munkaképes népességet pusztítja. 30-40 évre is csökkenhet a várható élettartam Afrikában. Társadalmak eshetnek szét, tovább rontva a demokratizálódás esélyeit a veszélyeztett térségekben.

Világszinten nagyot javul az oktatás színvonala, ez az egyetlen terület, ahol szakadás helyett inkább a kiegyenlítődés felé változik a világ.

Magyari Péter