Svájc is kirekesztette és megbélyegezte az üldözött romákat a II. világháború alatt <br/>

Vágólapra másolva!
A svájci hatóságok "cigányelhárítási" politikát folytattak a II. világháború alatt, jóllehet tudták, hogy a németországi hatalom üldözi ezt a népcsoportot - áll egy Bernben nyilvánosságra hozott bizottsági jelentésben. Svájc elutasította az ivartalanítás miatt Németországból menekülő romák menedékjog-kérelmét. A jelentés szerint svájci tudósok is felkarolták a "fajhigiéniai" elméleteket.
Vágólapra másolva!

A Jean-Francois Bergier történész vezette független szakértői bizottság a nemzetiszocializmus idején folytatott svájci cigánypolitikáról szóló tanulmányában, megállapította, hogy Svájc annak ellenére tagadta meg a menedéket a cigányoktól, hogy tudta, milyen szenvedések várnak rájuk a náci uralom alatt.

A bizottság megállapítása szerint a XIX. és XX. századba, a nemzetállamokban kirekesztették a romákat, és úgy bántak velük, mint bűnözőkkel. Svájc először megkísérelte asszimilálni, beolvasztani őket, majd egyike lett az első olyan európai államoknak, amelyek a következetes elutasítás politikájához folyamodtak a hontalan és külföldről érkező vándorlókkal szemben. A bűnözővé nyilvánítást, a kiközösítést és az üldözést olyan "fajhigiéniai" elméletekkel támasztották alá, amelyeket svájci tudósok is felkaroltak.

Egy kényszersterilizálás elől Németországból Svájcba menekült cigány menedékjog-kérelmét annak idején azzal utasították el a svájci hatóságok, hogy a (Németországban gyakorolt) ivartalanítás nem mond ellent a svájci jogszabályoknak, és ezért ilyen alapon nem adható menedék. A menekültet ugyan nem adták ki, de bebörtönözték.

A svájci hatóságok még azután is fenntartották - egészen a II. világháború utáni időkig - "cigányelhárítási" politikájukat, hogy 1944-ben a szövetségi állam lazított megszorító jellegű menekültpolitikáján. Egészen 1972-ig fennmaradt a határt romák elől lezáró 1913-as törvény. A cigányokkal és kultúrájukkal szembeni magatartás változása csak a hatvanas évek végén vált észrevehetővé.

A Bergier-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában a berni kormány egyebek között megállapította: "A legújabb kori történelem nehéz fejezetét alkotta az a politika, amelyet e közösséggel szemben - sok más európai államhoz hasonlóan - Svájc is folytatott a II. világháború alatt, sőt még után is" - idézi az sda svájci hírügynökség.

(MTI)