Egyre feszültebb a helyzet Koszovóban<br/>

Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök hétfőn Koszovóba utazik, mert egyre feszültebb az ottani helyzet az albán szakadárok és a szerb hatóságok összecsapásai miatt. A jugoszláv hadsereg eközben harckocsikat és csapaterősítést küldött Koszovóba, az amerikai katonák által ellenőrzött határszakaszra. A jugoszláv vezetés hétfő délutánig adott haladékot arra, hogy a NATO-erők kiűzzék az albán fegyvereseket az általuk elfoglalt területekről, ellenkező esetre jugoszláv ellencsapást helyeztek kilátásba.

Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök hétfőn részt vett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi külügyminiszteri értekezletének megnyitóján, ahol aláírta az EBESZ három legfontosabb szerződését, és ezzel véglegesítette országa visszatérését a szervezetbe. Az államfő ugyanakkor bejelentette, hogy még aznap közvetlenül Dél-Szerbiába, a Koszovóval határos vidékre utazik. Eredetileg később utazott volna az országrészbe, de megváltoztatta tervét, mert úgy gondolta, a helyzet súlyosabb. Az elnök beszámolt arról, hogy írt a NATO és az ENSZ vezetőinek, és kérte őket, sürgősen változtassák meg azokat a rendelkezéseiket, amelyek a szerb biztonsági erőknek a szerbiai-koszovói határ menti övezetben való ténykedésére vonatkoznak. (Koszovói szakadár harcosok ezen a vidéken öltek meg több szerb rendőrt.)

Kostunica szerint az albán fegyveresek etnikai tisztogatást követnek el a Presovo-völgy környékén kisebbségben élő szerb lakossággal szemben. Az ENSZ-, illetve NATO-rendelkezések szerint a szerb rendőröknek "csupán egy kis, könnyűfegyverekkel felszerelt egysége" járőrözhet a térségben, így kell szembenézniük a jól felfegyverzett albán csoportokkal. A jugoszláv elnök kijelentette: nem jó az a Katonai Műszaki Megállapodás, amelyet 1999 júniusában kötött az ENSZ, a NATO és Belgrád. Ebben szabályozták az észak-atlanti szövetség vezette békefenntartó erő koszovói bevonulását, és hozták létre a Szerbia és Koszovó közötti öt kilométeres "földi biztonsági övezetet".

Az albán fegyveresek azt állítják, az ő céljuk megvédeni a Presovo-völgy albán lakosságát a szerbekkel szemben, de a nemzetközi porondon egyre elfogadottabb az a belgrádi álláspont, hogy az albánok újabb válságot akarnak kirobbantani, és erővel el akarják érni a terület kiválását Szerbiából.

Kostunica kijelentette: kormánya szigorúan tartja magát a megállapodáshoz, de tárgyalni akar megváltoztatásáról a nemzetközi szervezetekkel és Ibrahim Rugovával, a koszovói albánok mérsékelt vezetőjével, mert a dokumentum "súlyos ellentmondásokat tartalmaz".

A koszovói helyzet azután éleződött ki, hogy albán fegyveresek nehézfegyverekkel rajtaütöttek szerb rendőrökön, és négyet megöltek közülük. Támadásuk során kulcsfontosságú állásokat is elfoglaltak a határvonal mentén. A jugoszláv vezetés hétfő délutánig adott haladékot arra, hogy a NATO-erők kiűzzék az albán fegyvereseket az általuk elfoglalt területekről, ellenkező esetre jugoszláv ellencsapást helyeztek kilátásba.

Vojiszlav Kostunica vasárnap beszédet tartott a televízióban, és elmondta, hogy Belgrád kész tiszteletben tartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatát. A jugoszláv vezető kijelentette továbbá, hogy készen áll a tárgyalásokra a nemzetközi közösség, a KFOR képviselőivel is. Mint fogalmazott, a BT határozatának tiszteletben tartása és tárgyalások nélkül sem Koszovóban, sem Szerbia déli részében nem lesz béke.

(MTI)

Korábban:

(2000.11.24.)