Eddig csekély az érdeklődés a romániai választásokon <br/>

Vasárnap reggel hét órakor törvényhozási és elnökválasztás kezdődött Romániában. Közel 17,8 millió választásra jogosult állampolgár dönthet az ország új államfőjének személyéről, valamint a 327 fős képviselőház és a 140 fős szenátus összetételéről.

A négy évvel ezelőtt tartott általános választásokhoz képest közel 600 ezerrel nőtt a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma. Az országban összesen 15240 szavazóhelyiséget állítottak fel, amihez további 152 járul a világ 88 országában. A román választási illetékesek nyilvántartása szerint mintegy 173 ezer tartósan külföldön tartózkodó román állampolgár élhet szavazati jogával.

A szavazóhelyiségeket 21 órakor zárják be, s a helyhatósági választásoktól eltérően a választási bizottságoknak nincs joguk a szavazási idő meghosszabbítására. A szavazás tisztaságára számos romániai civil szervezet képviseletében több mint tízezer hazai megfigyelő ügyel. A választásra néhány száz külföldi megfigyelő is érkezett. Magyarországról az MDF, az MSZP és az SZDSZ egy-egy parlamenti képviselője járja végig az erdélyi és a székelyföldi megyéket. A központi választási bizottság 12 államfő-jelöltet és közel hatvan politikai párt, szervezet jelöltlistáját hagyta jóvá.

Az előrejelzések szerint a mostani választás legnagyobb esélyese Ion Iliescu volt államfő, aki 1996-ban Emil Constantinescuval szemben maradt alul a választás második fordulójában. A felmérések szerint igen jelentős mértékben előretör a Corneliu Vadim Tudor. A szélsőségesen nacionalista pártvezért, aki választási programjában nyíltan a diktatúra bevezetését hirdette meg, négy évvel ezelőtt a szavazatok 4,72 százalékát kapta meg, most arra számíthat, hogy a szavazatok közel 20 százalékával az elnökválasztás második fordulójába juthat.

A közvélemény-kutatások szerint Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve a független jelöltként induló Mugur Isarescu rendelkezik némi eséllyel arra, hogy megállítsa Tudor szenátor előretörését. Frunda György szenátort a Romániai Magyar Demokrata Szövetség már 1996-ban is indította az elnökválasztáson. Akkor a szavazatok 6,02 százalékát kapta, az előrejelzések most ehhez hasonló, vagy valamivel jobb eredményt ígérnek számára. Frunda eredményét alapvetően az határozza majd meg, hogy a romániai magyarság milyen aktivitást mutat a választáson, mekkora lesz a hatása az RMDSZ vezetésében meglévő ellentéteknek, amelyek már olyan mélyek, hogy az RMDSZ első számú vezetői nem álltak ki egységesen mögötte, sőt az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a szövetség jelöltjeinek "szelektív támogatására" szólította fel a magyarságot.

A törvényhozási helyekért versengő közel 60 politikai párt és szervezet közül az előrejelzések szerint négy-ötnek van esélye arra, hogy túljusson az 5 százalékban megállapított parlamenti küszöbön. A legnagyobb esélyesnek a Ion Iliescu vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) számít, a második helyre a Corneliu Vadim Tudor pártját, a Nagy Románia Pártot jelzik befutónak a felmérések.

A közvélemény-kutatások a harmadik legerősebb pártnak a PNL-t mutatták. Az RMDSZ számíthat a 6 százalékot meghaladó hagyományos szavazótáborára, míg a Demokrata Párt (PD) számára már nehéznek ígérkezik a 3 százalékról 5 százalékra emelt parlamenti küszöb átlépése.

(MTI)