Schröder kormánya elleni támadások jellemezték a Keresztény-Szociális Unió kongresszusát<br/>

A szociáldemokrata Gerhard Schröder kormánya elleni frontális támadások és a "német vezérkultúra" megvédése jellemezte a kisebbik német uniópárt müncheni kongresszusának első napját. A bajor Keresztény-Szociális Unió (CSU) tanácskozása pénteken nyílt meg. A szombati zárónap vendégei között jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

Nagy várakozással fogadott beszédében Edmund Stoiber, a CSU elnöke közölte: pártja nem fog senkitől sem engedélyt kérni ahhoz, hogy tetszőleges témákat tűzzön kampányainak napirendjére. "Az emberek nem hagyják, hogy bárki is lakatot tegyen a szájukra, ahogyan azt Schröder, Fischer, Trittin és egyéb urak szeretnék a maguk fennhéjázó, pökhendi, antidemokratikus modorában" - mondta a pártelnök. Egyúttal értésre adta, hogy a CSU kifejezetten a bevándorlásról akarja vitára kényszeríteni a berlini kormányt. "Mi nem akarunk sem korlátlan mértékű bevándorlást, sem pedig multikulturális társadalmat" - mondta Stoiber, idézve az európai Zöldek vezéralakjának, Daniel Cohn-Benditnek a szólását, miszerint a multikulturális társadalom "kemény, gyors, borzalmas és nem szolidáris".

A CSU elnöke védelmébe vette a vitatott "vezérkultúra" fogalmat. Azt mondta: pártja azt érti ezalatt, hogy például egy felső-bajorországi faluban nincs szükség minaretre, ugyanakkor azonban a Németországban élő török nőknek legalább annyi szavuk legyen, mint a török férfiaknak. Riasztó jelnek nevezte, hogy számos török család hazaküldi kiskorú gyermekeit Törökországba, mert nem akarja, hogy a nyugati világ megrontsa őket. "Ez is azt mutatja, hogy (a törökök) elutasítják a mi értékrendünket" - vélte Stoiber.

A nagyobbik uniópárt, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke beszédében azt vetette a Schröder-kormány szemére, hogy nincs koncepciója a német társadalom jövője számára. Angela Merkel ezt arra vezette vissza, hogy Schröder nem rendelkezik "vezérkultúrával". A pártelnök élesen bírálta Schröderék gazdaságpolitikáját is, elhibázottnak nevezve az ökológiai adóreformot, "szocialista eszmeiségűnek" minősítette az egyészségügy reformját, és bírálta a részmunkaidős foglalkoztatást célzó schröderi elképzelésekről. "Több Ludwig Erhardra és kevesebb Schröderre van szüksége Németországnak" - mondta nagy tetszéssel fogadott beszédében Merkel.

A küldöttek egyhangúlag elfogadták a CSU elnökségének felhívását. Az emberi, szociális és modern társadalomért síkra szálló dokumentum elutasítja a bevándorlásnak azt a mértékét, amekkorára egy ENSZ-tanulmány értelmében szükség volna a keresőképes lakosság számának stabilizálása érdekében. A nyilatkozat évi 460 ezer bevándorlóról szól, ám a CSU szerint ennyi külföldi betelepülése meghaladná a német társadalom integráló képességét.

A kongresszuson Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszédet mondott. "Magyarország polgárai azért európaiak, mert magyarok. Nincs szükségünk új európai identitásra, mert saját nemzetünkön keresztül vagyunk európaiak" - mondta Münchenben Orbán.

Orbán vitatta egy európai szuperállam létjogosultságát. Mint mondta, a földrész lényegét mindig is a nemzetek sokszínűsége jelentette. "Az európai integráció előrehaladtával az egyes államok gyengülhetnek ugyan, ám a nemzeteknek erősödniük kell" - közölte a magyar kormányfő.

A kongresszus küldöttei által nagy lelkesedéssel köszöntött szónok kifejtette, hogy a Közép-Európa híján ma még csonka Európa nagy feladatokat tartogat. "A történelem nagy lehetőséget adott nemzedékünknek, hiszen mi végezhetjük el ezt a szép és fölemelő történelmi feladatot" - mondta Orbán Viktor.

"Soha nem fogjuk megengedni és elfogadni, hogy a náci rezsim által 1938-ban eltörölt, megfélemlített és terrorizált Ausztriát bárki is kollektíven, egész országként a tettes szerepébe bújtassa" - mondta osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel.

Schüssel kedvező mérleget vont a bécsi koalíció kilenc havi tevékenységéről. Kiemelte az államháztartás deficitjének felszámolását, a nyugdíjreformot és az Ausztriában foglalkoztatott egykori kényszermunkások kártalanításáról kidolgozott megállapodást, hozzátéve, hogy az utóbbira Bécs önként szánta rá magát.

A február és szeptember között Ausztria ellen foganatosított kétoldalú szankciók tanulságait taglalva az osztrák kancellár elmondta: egy demokráciában mindig a választópolgárok döntése határozza meg, hogy ki alakíthat kormányt, nem pedig holmi "baloldali véleményformálók forgatókönyve". "A viták célja eldönteni, hogy mi a rossz és mi a helyes, nem pedig annak meghatározása, hogy mi vagy ki a jó és a gonosz. Egy demokráciában el kell szakadni attól a politikai korrektségtől, amely mindent egy adott értékkatalógus szerint dicsőít vagy kárhoztat. Ha így gondolkodunk, akkor gyorsan eljutunk a politikai ellenfél megsemmisítéséhez, amely egy demokráciában soha nem történhet meg" - vélekedett.

Harmadik tanulságként ajánlotta a politikai korrektség ideológusainak a figyelmébe annak megszívlelését, hogy aki aggódik Európáért, aki kritikusan viszonyul bizonyos európai fejleményekhez, az még távolról sem ellenfele vagy ellensége az európai eszmének és integrációnak. "Ausztria választópolgárainak kétharmada az EU-csatlakozásra szavazott, ám mégsem akarnak európai szuperállamot, sem további központosítást. Ők azt akarják, hogy ebben a pluralista Európában továbbra is legyen hazájuk a nemzeteknek" - jelentette ki ki nagy tapsot aratva az osztrák kormányfő.

A Nizzában terítékre kerülő EU-reformokkal kapcsolatban kiállt amellett, hogy a bővítés után is minden tagállamnak legyen minden intézményben képviselője és szavazata. "Úgy gondolom, hogy a mostani tagjelöltek is képviselethez akarnak jutni mind az Európai Bíróságon, mind az Európai Parlamentben és az EU-bizottságban" - mondta Schüssel, elutasítva azok érvelését, akik szerint a bizottság csak akkor működhet hatékonyan, ha 10 vagy legföljebb 12 tagból áll. Szerinte alapelv, hogy minden tagállam hallathassa a szavát az összes EU-szervben.

Az európai szabványosítás hiányosságai közé sorolta Schüssel, hogy mindeddig nem sikerült rögzíteni az atomerőművek működésére vonatkozó minimális biztonsági előírásokat. "Ezt sürgősen szabályozni kell, mégpedig európai síkon" - követelte, egyben különös ellentmondásnak nevezve, hogy miközben megszületett a németországi erőművek leállításának menetrendje, a csehországi Temelínben új atomerőmű kezdi meg a működést.

Edmund Stoiber, a CSU elnöke, bajor miniszterelnök a német szövetségi kormány szemére vetette, hogy kudarcot vallott Európa-politikája, és egyben a Gerhard Schröder vezette kabinetet tette felelőssé a lakosság körében kialakult Európa-ellenességért és szkepticizmusért.

A kisebbik német uniópárt müncheni kongresszusának második, egyben zárónapján egyórás felszólalásában személyesen is támadta Schrödert, valamint külügyminiszterét, Joschka Fischert. Kijelentette, hogy Schröder és Fischer csak a távoli jövőről "fecseg", ám az Európai Unió keleti kibővítéséről nem alakítottak ki koncepciót, ráadásul nem tájékoztatják megfelelően a lakosságot sem.

Ugyancsak a német kormányt tette felelőssé az euró gyengeségéért is, mondván: érezteti hatását az, hogy a Schröder-kabinet kivonja magát az EU-bővítés nehéz kérdéseinek megvitatásából, ráadásul visszalépett az adó- és a munkaerőpiaci politikában is. "Így az euró árfolyama továbbra is a mélyben tanyázik" - figyelmeztetett a pártelnök.

Záróbeszédében rámutatott arra, hogy az unió kiszélesítése legyőzi "az Európa keletre és nyugatra való természetellenes megosztottságának utolsó nyomait is". Követelte, hogy a szövetségi kormány adjon "kendőzetlen" tájékoztatást a csatlakozási tárgyalások állásáról. Szerinte ugyanis a tárgyalásokat a XIX. század titkos diplomáciájának stílusában folytatják, és Schröder és Fischer is fél azoknak a nehézségeknek a megvitatásától, amelyeket még meg kell oldani a bővítéshez vezető úton. Ugyanakkor megismételte, hogy ellenzi Törökország felvételét az unióba: szerinte az a helyes megoldás, ha az EU szoros partneri kapcsolatok kiépítésére törekszik Ankarával.

A pártelnök megismételte pártjának azt a követelését, hogy világosan határolják el az EU-t, a nemzetállamokat és a térségeket megillető jogköröket. Lényegi előrelépést vár ebben a kérdésben az EU december elején tartandó nizzai csúcsértekezletétől, mert szerinte a feladatok világos megosztása nélkül az unió nem áll majd készen a kibővítésre. "Nem szabad Európának mindent uralnia. A társadalmi konfliktusokat még beláthatatlan ideig nemzeti kereteken belül lehet megoldani" - mondta Stoiber, aki szerint a belső piacok, a menedékjog és a bűnözés elleni harc Európa feladatai legyenek.

Úgy vélekedett, hogy a piacok teljes megnyitására csak azután kerülhet sor, ha már a gazdaságok hasonlóvá váltak, a bérszintekben mutatkozó különbségek eltűntek, a szociális és környezetvédelmi területeken pedig teljesültek az alapfeltételek. "Addig azonban átmeneti megállapodások kellenek" - mondta.

A pártelnök élesen bírálta a német kormány magatartását Ausztriával szemben. Nevetségesnek nevezte, hogy azon folyik a vita, meghívja-e vagy sem Gerhard Schröder az osztrák kancellárt berlini látogatásra. "Ez nem megfelelő formája egy szomszédos és baráti állammal való viselkedésnek" - közölte Stoiber, aki ismét elítélte a tizennégyek által Ausztria ellen bevezetett, ám azóta már feloldott szankciókat. Egyben súlyos hibának nevezte egy kis tagállam megbüntetését, hozzátéve, hogy egy nagy országgal szemben nem így viselkedtek volna. Úgy vélte, hogy Berlin nyilvánvaló pártpolitikai okokból csatlakozott az Ausztriát sújtó bojkotthoz.

Stoiber gyakorlatilag a politika összes területén támadta a Schröder-kormányt. Kevesebb hűhót és látványosságot, nagyobb tartalmat követelt a kormánytól az adó- és nyugdíjpolitikát, illetve a szociálpolitikát érintő nagy reformtervekben. "Ezt az irányvonalat meg kell állítani" - mondta Stoiber, aki egyben meggyőződését fejezte ki, hogy a 2002-es választásokon pártja fog győzni.

(MTI)

Ajánló:

(németül)