Nyolc halottja van az újabb India - kasmíri összecsapásoknak<br/>

India Dzsammu és Kamír szövetségi államában a biztonsági erők hétfőn megöltek nyolc szeparatista gerillát, köztük egy 10 éves gyermekparancsnokot. A 10 éves fiú, aki helyi lakosság szerint a himalájai állam legfiatalabb lázadó parancsnoka lehetett, három másik lázadó fegyveressel együtt vesztette életét.

Egy védelmi szóvivő szerint két további fegyveres Dzsammutól 66 kilométerre keletre, Udhampur körzetében, Baszantgarh településnél vesztette életét, a Laskar-e-Taiba nevű szeparatista csoport két idegen zsoldosa pedig Rádzsúr körzetében Dhara mellett halt meg.

A szeparatista zavargások azt követően lángoltak fel újra Kasmírban, hogy a Hizb-ul-Mudzsahedin nevű szeparatista szervezet augusztusban felmondta a tűzszünetet, mivel India nem volt hajlandó bevonni térségbeli vetélytársát, a vele ellenséges viszonyban álló Pakisztánt a kasmíri vita megoldását célzó tárgyalásokba.

Csaknem tucatnyi fegyveres csoport harcol a terület elszakadásáért a muzulmán többségű Dzsammu és Kasmírban. A lázadók és az indiai biztonsági erők összecsapásaiban eddig a becslések szerint több mint 30 ezer ember vesztette életét.

Amikor Nagy-Britannia 1947-ben függetlenséget adott az indiai szubkontinensnek és a többségükben muzulmánok lakta területek Pakisztánhoz kerültek, Kasmír maharadzsája az indiai államszövetséghez csatlakozott hercegségével, aminek következménye az első indiai-pakisztáni háború és Kasmír kettéosztása lett.

A hercegség területének mintegy hatvan százaléka maradt indiai fennnhatóság alatt (1957-ben megalakult Dzsammu és Kasmír szövetségi állam), míg északnyugati részén Azad Kasmír (Szabad Kasmír) néven pakisztáni közigazgatás érvényesül. A határ az 1949-es fegyverszüneti vonal.

India mindmáig elutasította az önrendelkezésről tartandó, ENSZ-határozatban előírt referendumot. 1965-ben tört ki a második indiai-pakisztáni háború Kasmír miatt. A súlyos harcok a felek egyikének sem hoztak területnyereséget.

(MTI)

Korábban:

(2000. november 3.)