Kostunica ragaszkodik Jugoszlávia egységéhez - újabb háború fenyeget<br/>

Jugoszlávia csütörtöktől - 8 év után - ismét tagja az ENSZ-nek. A függetlenedni vágyó montenegrói elnök, Milo Djukanovics szerint viszont Jugoszlávia jelenleg csak "merő fikció". A montenegrói vezetés szerint először a tisztázni kellene Szerbia viszonyát a korábbi szövetségi tagállamokkal és a tartományokkal. Továbbá rendezetlen a jelenleg nemzetközi ellenőrzés alatt álló Koszovó sorsa is. Egyes vélemények szerint fennállhat egy újabb háború veszélye, ha érvényesül Kostunica akarata. Az új jugoszláv elnök szerint Koszovónak mindenképpen Jugoszlávia részének kell maradnia. Mindezek mellett nem elhanyagolható probléma, hogy még mindig tart a pozícióharc az egykori Milosevics-hívek és a hatalomra jutott ellenzéki politikusok között a szerb kormányban és parlamentben.

Fotó: Reuters

Vojiszlav Kostunica

Montenegró függetlenedésének kérdései

Milo Djukanovics még szerdán azt mondta egy televíziós nyilatkozatában: sajnálja, hogy nem kérték ki a véleményét Jugoszláviának az ENSZ-be való visszavételével kapcsolatban. A montenegrói elnök elmondta ugyan, hogy örül Szlobodan Milosevics bukásának és a szerbiai demokratikus fordulatnak, de ő egészen másként képzeli el Montenegró és Szerbia jövőjét. Djukanovics ragaszkodik ahhoz, hogy újra kell tárgyalni a Jugoszláviát alkotó két ország egymáshoz való viszonyát.

Djukanovics szerint az lenne a legjobb, ha Szerbia és Montenegró két független és elismert államot alkotna, és mindkettő helyet kaphatna az ENSZ-ben. A montenegrói elnök felhívta a nemzetközi szervezetek figyelmét: a döntéshozatal előtt, tartsák szem előtt, hogy "Jugoszlávia jelenleg merő fikció".

Djukanovics egyelőre nem hajlandó hivatalosan elismerni Kostunicát Jugoszlávia elnökének, mert álláspontja szerint a szerb nacionalista ellenzéki politikus törvénytelen választáson szerezte meg tisztségét. Djukanovics rossz néven veszi ugyanakkor, hogy a jugoszláv szövetségi kormány megalakításának céljából Kostunica tábora tárgyalásokat folytat Milosevics montenegrói szövetségesével, Djukanovics ádáz ellenfelével, a Szocialista Néppárttal (SNP). Sőt Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök Zoran Zizicset, az SNP alelnökét jelölte pénteken jugoszláv kormányfőnek. A SNP - Djukanovics pártjával ellentétben - részt vett a szeptemberi parlamenti választásokon. Kostunicának pedig szüksége van e Milosevics-barát párt támogatására, ha meg akarja alakítani a szövetségi kormányt.

A szerdai szerb-montenegrói tárgyalásokon Djukanovicsék számos dolgot kifogásolnak Kostunicánál. Az egyik, hogy még mindig Montenegróban állomásozik a jugoszláv hadsereg 7. hadteste és más félkatonai egységek - melyekről köztudott, hogy Milosevics legerősebb támaszai voltak -, félelemben tartva a montenegróiakat. Így viszont nehezen keresztülvihető Djukanovicsnak a függetlenségről szóló népszavazási ötlete.

Milosevics bukása óta a montenegrói vezetés egyre kevésbé élvezi függetlenedési terveinek nyugati támogatását. Az ENSZ mai döntése után Djukanovics helyzete a "Jugoszláv Szövetségen belül" még gyengébb.

Koszovó, a lehetséges tűzfészek

Ibrahim Rugova

Koszovóaz eredményt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elismerte

Az albán Ibrahim Rugova és a szerb nacionalista Vojiszlav Kostunica teljesen eltérően képzeli el Koszovó jövőjét. Kostunica múlt heti moszkvai látogatása után, Putyin orosz elnökkel egyetértésben, úgy fogalmazott, hogy Koszovónak Jugoszlávia részének kell maradnia. Ezzel szemben Rugova folyamatosan Koszovó függetlenségének elismerését kéri a nyugati hatalmaktól. A The Independent című brit lap szerint a Richard Holbrooke - korábbi amerikai különleges megbízott - által októberben folytatott titkos tárgyalások után vetődött fel Koszovó függetlenedési törekvéseinek amerikai támogatása. A lap értesülései szerint az Egyesült Államok vezetői a jelenlegi, Koszovó nemzetközi ellenőrzéséről szóló 1244-es ENSZ-határozat értelmezésével próbálják meg jogilag lehetővé tenni Koszovó függetlenedését. Ennek érdekében még a radikális, egykori UCK-vezér, Hashim Thaqui is "visszavonulót" fújt, és közölte, tiszteletbe tartja a mérsékelt Rugova győzelmét.

Egyes feltételezések szerint amennyiben nem sikerül kompromisszumos megállapodásra jutni Koszovó státusát illetően, ismét fellángolhatnak a fegyveres összetűzések a dél-szerbiai tartományban. Ettől az ott állomásozó KFOR-erők tartanak leginkább. Szakértők szerint az UCK utódszervezete ma katonailag jóval erősebb és szervezettebb, mint valaha, holott a az 1999-es NATO-támadás után kötött megegyezés egyik legfontosabb pontja az UCK teljes lefegyverzése volt.

A jugoszláv és a szerb "ideiglenes kormány" problémái

A Belgrádban lezajlott "forradalom" kezdeti eufóriája után, egyre világosabb, hogy Kostunica és az őt támogató Egyesült Szerb Ellenzék (DOS) mindinkább arra kényszerül, hogy megossza hatalmát a Milosevics vezette Szerb Szocialista Párttal és annak szövetségeseivel, illetve a fegyveres erők vezetőivel.

Az ideiglenes szerb kormány október 24-én alakult meg. A megállapodás értelmében a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a DOS, és a Vuk Draskovics-féle parlamenti ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) megosztja a hatalmat az új kabinetben. Az átmeneti kormány élére egy mérsékelt szocialista politikus, Milomir Minics került, aki azonban két ellenzéki helyettesével együtt, konszenzussal dönthet csupán. Négy kulcsfontosságú tárcát - a belügyit, az igazságügyit, a pénzügyit és a tájékoztatásit - közösen irányítanak. Ezeket leszámítva az SPS összesen 12, az SPO és a DOS pedig 6-6 helyet kapott a szerb kabinetben. Ez a létrejött kabinet nem azonos az új jugoszláv kormánnyal, melynek megalakításáról még folynak a tárgyalások. Bár a szerb kormányzat mandátuma csak jövőre járt volna le, a DOS nyomására elhatározott előre hozott szerb választások fontos lépést jelentenek a jugoszláviai átmenetben: esélyt kínálnak arra, hogy a DOS a szerb kormányzatban is felváltsa Milosevics híveit, akik a szeptemberi jugoszláv választásokon már vereséget szenvedtek. A legújabb közvélemény-kutatási felmérések szerint a DOS ma a legerősebb politikai erő Szerbiában, és akár az abszolút többséget is megszerezhetik a decemberi szerbiai parlamenti választásokon.

Fotó: Reuters

A Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) tíz tárcát kap majd az új kabinetben, amelyek egy részét a hozzá közel álló G17 Plus szakértői csoport tagjai vezetnek majd. A DOS ily módon a jugoszláv kormányfő-helyettesi és a külfölddel való kapcsolattartásért felelős miniszteri tisztséget is megkapja.

A montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) korábbi közlés szerint várhatóan 6 tárcát kap meg. A Beta hírügynökség szerint három olyan SNP-s képviselő is helyet kap az új kormányban, akik a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt támogató előző kabinetnek is tagjai voltak.

Mindeközben folyamatos pártcsatározások és mindennapos huzavonák dúlnak a szerb parlamentben Milosevics egykori hívei és a most hatalomra jutott egykori ellenzéki képviselők között.

A hatalom útvesztőiben a "belgrádi forradalom" lendülete elveszni látszik.

Az [*****] összeállítása

Ajánló:

(2000.09.19.)

Korábban:

(2000.11.02.)