Bush nem vonná ki egyoldalúan a békefenntartó amerikai katonákat a Balkánról<br/>

George Bush amerikai republikánus elnökjelölt kampánystábjának egyik szóvivője kedden megerősítette, hogy a texasi kormányzó biztosította a NATO-t afelől: Bush, elnökké választása esetén, nem vonná ki egyoldalúan a békefenntartó amerikai katonákat a Balkánról.

Az ügy előzménye, hogy Condoleezza Rice, Bush egyik külpolitikai tanácsadója a The New York Timesnak adott nyilatkozatában a közelmúltban meglehetős egyértelműséggel beszélt arról, mit is jelentene a gyakorlatban a Bush által sűrűn hangoztatott nézet, miszerint az amerikai hadsereget nem szabad túlzott mértékben igénybe venni békefenntartási, "nemzetépítési" feladatokra, hiszen a hadsereg alapvető feladata az, hogy szükség esetén háborút legyen képes nyerni. A túlzott amerikai kötelezettségvállalás példájaként Bush környezetében korábban is többször elhangzott a Balkán. A republikánus elnökjelölt szerint békefenntartó célú feladatot csak akkor szabad vállalnia Amerikának, ha létfontosságú nemzeti érdekéről van szó, a feladat világos, és a "kivonulási stratégia" is tiszta. Rice úgy vélekedett, hogy a balkáni békefenntartás feladatait át kellene adni az európai szövetségeseknek.

A tanácsadónő nyilatkozata nagy port vert fel, és nem csupán Gore, hanem több európai NATO-ország is felhívta a figyelmet arra, hogy a balkáni békefenntartási terhek nagyobb részét már most is az öreg kontinens vállalja, és nem tenne jót a szövetségnek, ha Amerika egyoldalúan kivonulna ebből a közös vállalkozásból.

George Robertson NATO-főtitkár, keddi budapesti sajtóértekezletén elmondta: Bush környezetéből egy "magas szintű illetékes" kapcsolatba lépett vele, és biztosította őt, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme esetén nem történik majd egyoldalú amerikai lépés a békefenntartó erőket illetően.

Ezek után nyilatkozott tehát Ray Sullivan kampányszóvivő, és elmondta, hogy az illetékes, aki a NATO-t megkereste, Steven Hadley, Bush védelmi kérdésekkel foglalkozó tanácsadóinak egyike volt. Sullivan közölte: a Bush-stáb üzenetének a lényege az volt, hogy Bush ebben a kérdésben csakis az Egyesült Államok "külföldi barátaival és szövetségeseivel folytatott konzultáció után cselekedne".

Bush e szerint nem változtatott korábbi saját álláspontján, miszerint támogatta a NATO balkáni beavatkozását és ellenezte, hogy a kongresszus határidőt szabjon az amerikai katonák kivonására. Most is ez a véleménye, de ezzel egyúttal azt szintén továbbra is vallja, hogy "valamikor a jövőben" az európaiaknak kell átvenniük a balkáni feladatokat az amerikai csapatoktól. Sullivan ehhez hozzátette: Bush szerint most nem lenne helyes kivonni az amerikai katonákat a Balkánról, mert az a NATO-val kötött megállapodás figyelmen kívül hagyását jelentené. A jövőben azonban "prioritást kell adni" annak, hogy az európai erők vegyék át az amerikaiak által ellátott feladatot.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. október 22.)