Előrehozott választásokat követel az ellenzék Horvátországban<br/>

Előrehozott parlamenti választásokat követel a néhai Franjo Tudjman alapította és januárban ellenzékbe kényszerített Horvát Demokratikus Közösség (HDZ). A párt kiáltványban szólította fel a horvátokat: demokratikus módszerekkel fejezzék ki egyet nem értésüket az országot irányító hatpárti balközép koalíció politikájával szemben.

A tíz évig kormányzó és egykoron 540 ezres taglétszámmal büszkélkedő párt a vasárnapi napilapokban közzétett kiáltványában azzal vádolta az ország kilenc hónapja hatalomra került új vezetését, hogy Horvátország erejének és szuverenitásának gyengítésére törekszik, végső célként pedig "balkáni államszövetségbe" akarja vezetni az országot, ahol az hamarosan elveszítené önállóságát és függetlenségét.

A tekintélyét és befolyását mindinkább elveszítő - és az állandó belharcok következményeként is gyengülő - ellenzéki párt központi tanácsa által megfogalmazott kiáltványban azzal vádolták az ország mostani vezetését, hogy abban "a horvátellenes lelkületű kommunisták a hangadók".

A HDZ Stipe Mesic köztársasági elnököt is támadta, azt vetve a szemére, hogy hét tábornok minapi kényszernyugdíjazásával "lefejezte a hadsereget, és tönkre akarja tenni az ország védelmi képességeit".

A párt a közelmúlt történelmének meghamisításával vádolta az ország vezetését, illetve azzal, hogy egyenlőségjelet akar tenni az agresszor és az agresszió áldozata közé, a horvátországi honvédő háború méltóságának lejáratására törekszik. Úgy vélte, hogy még az is elképzelhető: a vezetés incidenseket akar kiprovokálni, hogy rendkívüli állapotot vezethessen be. A kiáltvány szerzői szerint ekkor az új hatalom (külföldi) megbízói is beavatkozhatnának a horvátországi eseményekbe, hogy aztán "hosszú ideig tartó protektorátust alakítsanak ki Európának ezen a részén".

A kiáltványban történelmi anakronizmusnak nevezték "a horvátellenes lelkületű kommunista rezsim" kormányzását. Szerintük ezt a rendszert az előrehozott parlamenti választások mielőbbi kiírásával kell leváltani.

A szociáldemokrata Ivica Racan vezette kormány pamfletnek minősítette a HDZ kiáltványát. A kabinet tájékoztatási hivatala által kiadott állásfoglalásban felhívták a figyelmet arra, hogy a kiáltvány nemcsak a kormány, hanem Horvátország valamennyi állampolgára elleni röpirat.

Azt írták, hogy a választók a január 3-i választásokon már véleményt mondtak a néhai Franjo Tudjman alapította HDZ egy évtizedes kormányzásáról, és az új hatalom következetesen tartja magát az alkotmányhoz, a törvényekhez, biztosítja minden állampolgár törvény előtti egyenlőségét. Stipe Mesic köztársasági elnök szerint a HDZ eltűnne a horvát parlamentből, ha ismét választásokat tartanának. Az államfő a kiáltványt kommentálva kijelentette, hogy most már mindenki előtt világos: kik állnak az utóbbi hetekben felerősödött horvátországi "zenebona" mögött.

Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az új horvát vezetés szerint nemzetiségi hovatartozástól függetlenül felelősségre kell vonni mindazokat, akik háborús bűnöket követtek el Horvátországban. A néhai Franjo Tudjman idején nem jártak el azokkal a horvátokkal szemben, akik szerb civileket mészároltak le a horvátországi háborúban. A HDZ kormányzása idején Zágráb megtagadta a hágai Nemzetközi Törvényszéktől, hogy horvátok ellen nyomozzon, és nem is adta ki azokat a dokumentumokat, amelyeket a testület kért a horvátországban elkövetett háborús bűnök kivizsgálása érdekében.

A sajtóban is megjelentek azonban olyan állítások, amelyek szerint a horvátországi háborúban mintegy 7500 szerb civilt gyilkoltak meg. A HDZ az utóbbi időben támogatta azokat a veteránszervezeteket, amelyek tiltakozó akciókat szerveznek a horvát háborús bűnösök felelősségre vonása ellen. A múlt héten kényszernyugdíjazott hét tábornok nyílt levélben támogatta a veteránszervezetek fellépését.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. szeptember 30.)