Feltételezhetően marxista lázadók akartak egy két kilogrammos, dinamittal ellátott robbanószerkezetet elhelyezni a kikötőváros munkásnegyedének egy lakóépületében, de a rendőrök letartóztatták őket. A pokolgép felrobbanása állítólag nem okozott volna nagy károkat, a cél valószínűleg a pánikkeltés volt. A közelben több száz röplapot is találtak, amelyekkel a baloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezet akart tiltakozni "az amerikai megszállás" ellen.
Bogotában az amerikai nagykövetség elé vonult tüntetők kövekkel hajigálták meg a rendfenntartók kordonját, és Clinton, valamint Andrés Pastrana elnök bábjait égették el. A főváros más részein is zavargások történtek: egy rendőr meghalt, három megsérült az összetűzésekben.
A szakszervezeti és a diák tiltakozók szerint az Egyesült Államok által a Kolumbia számára jóváhagyott 1,3 milliárd dolláros drogellenes segélycsomag felszítja a gerillaháborút, amely az utóbbi tíz évben 35 ezer emberéletbe került. A megerősített nagykövetségi épület előtt Clinton városba érkezésekor is ötezren követelték: ki a gringókkal, a jenkik takarodjanak haza.
Az Egyesült Államok jelenlétét hagyományosan rossz szemmel nézik Dél-Amerikában, a lakosság nem felejtette el a régóta tartó Kuba elleni kereskedelmi embargót, Panama 1989-es invázióját, a nicaraguai lázadók, valamint a salvadori katonai vezetés támogatását az 1980-as években.
Az ellenérzések megléte ellenére a belháború sújtotta Kolumbiában a széles közvélemény szívesen fogadta Clinton elnököt és üdvözli az országnak szánt amerikai katonai segélyeket. A Gallup intézet hét végén ismertetett felmérése szerint Kolumbia lakosságának 56 százaléka szívesen látná, ha az Egyesült Államok közvetlenül is beavatkozna katonai úton a 36 éves gerillaválság lezárására.
Egy másik kutatás szerint, amelyet az El Espectador című lap közölt, a lakosság 74 százaléka helyeselte Clinton látogatását, s mindössze 20 százalék ellenezte.
(MTI)
Ajánló: