A Kurszk sérülései miatt lehetetlen a legénység kimentése <br/>

Vasárnapig sem sikerült a mentőegységeknek összekapcsolódniuk a Kursz orosz atom-tengeralattjáróval, mely közel 9 napja fekszik a Barents-tenger mélyén. A legújabb, mélyben készült videofelvételek szerint a hajó több helyen is súlyos sérüléseket szerzett, ezért egyelőre lehetetlennek tűnik a behatolás. Orosz részről még mindig azt tartják a tragédia okának, hogy a hajó egy nyolcezer tonna vízkiszorítású objektummal ütközött.

A Kurszk orosz tengeralattjárót norvég mélytengeri búvárok vizsgálták meg vasárnap reggel, és egy mélytengeri robot-manipulátort is leengedtek a farok rész sérült vészkijáratához. Videofelvételek bizonyítják, hogy az orosz tengeralattjáró tatján lévő vészkijárat fedele komoly sérüléseket szenvedett a nyolc nappal ezelőtt történt baleset során, és azon keresztül szinte lehetetlennek tűnik a behatolás, illetve a legénység mentése. Ez azt bizonyítja, hogy az elmúlt hét orosz mentőakciói eleve kudarcra voltak ítélve.

A norvég mélytengeri búvárok a tervek szerint a burkolat kopogtatásával igyekeznek kideríteni, hol lehet még levegő a hajótörzsben, és megpróbálják felmérni, hogy milyen eszközökkel lehetne szabaddá tenni a hátsó vészkijáratot. Egyelőre nincs döntés a brit mélytengeri mentőegység bevetéséről: elképzelhető, hogy búvárharangot eresztenek le a víz alatti munkálatokhoz.

A brit és norvég szakemberek eközben úgy vélik, hogy talán húsz ember élhette túl a katasztrófát a hajótörzs középen elhelyezkedő atomreaktor mögötti részlegekben.

Mélytengeri búvárok munkájára lesz szükség, hogy a Kurszk hátsó vészkijáratát használható állapotba lehessen hozni - véli Ilja Klebanov orosz miniszterelnök-helyettes, az atom-tengeralattjáró balesetének okait vizsgáló kormánybizottság elnöke. A politikus a baleset helyszínén horgonyzó Nagy Péter cirkálón nyilatkozott az RTR orosz állami televíziónak, azt hangoztatva, hogy a videofelvételek elemzése alapján néhány órán belül megszületik a döntés a lehetséges műszaki megoldásokról.

A norvég búvárok addig is ismét lemerülnek, immár a leghátsó, a kilencedik részleg körzetébe - itt található a hátsó mentőkijárat -, és tovább vizsgálják a hajótestet. Elképzelhető, hogy hamarosan egy búvárharangot is leengednek a Kurszk farok részéhez.

Az orosz politikus újból elmondta, hogy hatalmas erejű ütközés okozhatta a Kurszk tragédiáját: a feltételezések szerint legalább nyolcezer tonna vízkiszorítású objektummal ütközött, de nem zárják ki egyelőre világháborús akna robbanását sem. Szerinte a hatalmas ütközés következtében a Kurszk első két részlegét azonnal elöntötte a víz, és valószínűleg a harmadik-negyedik részlegbe is betört. Közlése szerint a sérült válaszfalakon, illetve a meghajtási rendszer csorbult áttételein keresztül a tenger fokozatosan beszivárgott a többi elembe is, de a hetedik, nyolcadik és a kilencedik részlegben még életben maradhattak tengerészek.

Az Északi Flotta parancsnoksága érintkezésbe lépett a külföldi flottákkal, hogy informálódjon, milyen hajók tartózkodhattak a körzetben, de ezekre a megkeresésekre egyelőre nem érkezett válasz. A Barents-tengernek ebben a részében tartott orosz flottamanővereket három külföldi tengeralattjáró is figyelemmel kísérte.

(MTI)

Korábban:

(2000.08.16.)