A névtelen jobboldali: Móse Kacav

A ma megválasztott izraeli elnök az ország első olyan elnöke, aki valóban mélyről jutott ebbe a pozícióba. A Guardian szerint az 55 éves Kacav minden szakértőt összezavart, amikor legyőzte a nála sokkal ismertebb Simon Pereszt, Izrael korábbi, Nobel-békedíjas miniszterelnökét. Az elnököt hétfőn titkos szavazással választották meg az izraeli parlamentben, a knesszetben.

Móse Kacav
Izrael új elnöke 1945-ben Iránban született. Hatévesen, 1951-ben vándorolt ki Izraelbe, három évvel azután, hogy az ország önálló állam lett. Ezzel ő az ország első olyan elnöke, aki "a második Izraelt" képviseli, azaz azokat a szefárd zsidó bevándorlókat, akik arab és iszlám országokból érkeztek Izraelbe. Az állam első éveiben érkező emigránsok alkotják Izrael szegényrétegének nagy részét.

Kacav családja átmeneti szálláson élt, amelyet az 1948-as háború után állítottak fel a bevándorlóknak. Az új elnök Kirját Malahi városában nőtt fel. A többnyire bevándorlók által lakott, újonnan épült várost erősen sújtotta a munkanélküliség, szociális problémák és az, hogy a kormány nem foglalkozott a város gondjainak megoldásával.

Kacav választási kampányában tagadta, hogy "etnikai" jelölt lenne, s azt mondta: át szeretné hidalni a szakadékot, ami a különböző vallású, származású és politikai nézetű izraeliek között van. Ugyanakkor büszkén nevezte a szefárdok által lakott Kirját Malahi városát otthonának.

Kacav támogatói úgy vélték: itt az idő, hogy Izraelnek olyan elnöke legyen, aki nem európai, hanem szefárd. (Jichák Navon, aki 1978-83 között volt az ország vezetője, szintén szefárd származású volt, ám mégis inkább az európai réteghez tartozott.) Az új elnök meglehetősen szerény eredményekkel büszkélkedhet eddigi pályafutása során, különösen, ha az általa legyőzött Peresszel vetjük össze: Simon Peresznek nagy szerepe volt az ország katonai hatalmának kiépítésében, s ő volt a palesztinokkal kötött oslói szerződés egyik kiharcolója is.

A közvélemény egyértelműen Peresz mellett állt az elnökválasztási kampány során. Izraelben azonban a parlament választja az elnököt, s a knesszet belső harcai miatt gyakran mond ellent az emberek akaratának.

Kacav 24 éves korában kezdte politikai karrierjét, amikor az ország legfiatalabb polgármestereként Kirját Malahi első embere lett. A jobboldali Likud párt tagjaként került 1977-ben a parlamentbe, s mikor a párt Benjamin Netanjahu vezetésével hatalomra került, Kacav különböző kormánypozíciókat töltött be. Ezek közül a legfontosabb poszt a miniszterelnök-helyettesi illetve az idegenforgalmi miniszteri tárca volt.

Móse Kacav azt ígérte, hogy elődjétől, a pénzadományozási botrány miatt lemondott, a békét támogató Ezer Weimanntól eltérően ő nem akar politizálni. Kacav azt állítja: célja, hogy egység jöjjön létre a jobb- és a baloldal, az európai és a szefárd zsidók, a vallásos és nem vallásos zsidók és a zsidók és az arabok között. A Likud párt többi tagjához hasonlóan Kacav is úgy gondolja, hogy az oslói megállapodás a palesztinokkal elhibázott volt és tragédia Izrael számára. A Likud párt, amelynek politikájával Kacav mindig egyetértett, elutasítja a palesztinokkal kötött első békemegállapodást, az oslói békefolyamatot. A párt célja, hogy a Jordán nyugati partvidéke és a Gáza-övezet zsidók által sűrűn lakott terület legyen.

Kacav nős, öt gyerek apja. A BBC szerint 23 éves politikai pályafutása alatt nem sikerült mélyebb nyomot hagynia az izraeli politikai életben. Most ő lett az ország első olyan miniszterelnöke, aki nem baloldali párt jelöltjeként nyerte el a posztot.

Az izrali elnököt hét évre választják, újraválasztani nem lehet. A poszt formális, kevés valós hatalom összpontosul az elnök kezében. Az elnök legfontosabb joga, hogy kegyelmet adhat elítélteknek, illetve lerövidítheti büntetésüket. Emellett olyan formális feladatai vannak, mint a törvények aláírása illetve a bírák felesketése.

Ajánló:

(angolul)