Vágólapra másolva!
"Nem is volt háromezer pár cipőm. Pontosan ezerhatvan pár volt." Imelda Marcos, Ferdinand Marcos volt Fülöp-szigeteki elnök (1965-86) felesége, aki legendás volt ruha- és cipőgyűjteményéről (1987)
Vágólapra másolva!

A nyolcvanas években senki nem szégyellte magát, hogy ha mohónak tűnt. Az Egyesült Államokban könnyű volt pénzt keresni, könnyű volt pénzt költeni - és miközben az ember a pénz keresésével illetve költésével volt elfoglalva, igazán nagyon jól kellett kinéznie.

Tépőzáras edzőcipő

A nyolcvanas évek az Egyesült Államokban a Dallas és a Dynasty évtizede volt. A sorozatok, ahol a szereplők szinte belefulladtak az ékszerbe és a csillogásba, hihetetlen népszerűségre tettek szert.

Yuppie-cipő

Wesco-csizma

A konzervatív munkahelyi öltözékkel ellentétben a szabadidőben hordott ruhák színesebbek lettek. Az alapszínek mellett sokan szerették a fluoreszkáló árnyalatokat is. Megjelentek aműanyagból "fonott" színes szandálok. A Boy George által vezetett Culture Clubhoz hasonló újhullámos zenekarok és az olyan megasztárok, mint Madonna bátorságra neveltek az öltözködésben is.

Az Egyesült Államokban újra felfedezték az őslakosok cipőit, a mokaszinokat, amik most új színekben pompáztak. Még a férfiak cipői sem voltak biztonságban: a Converse és a Vans sportcipőgyár rikító színű sportcipőkkel állt elő. megjelentek a tépőzáras, sötétben világító sportcipők is.

A túlzásokból azonban lassan elegük lett az embereknek.

A kor embere rajongott a következő dolgokért:
fluoreszkáló színek, bűvöskocka, punk rock, új hullám, lábmelegítő, aerobic, kőmosott farmerek, hajhab és zselé, breaktánc

Ajánló:

(angolul)