Clinton visszatért Washingtonba<br/>

Bill Clinton amerikai elnök helyi idő szerint vasárnap késő délután visszatért Washingtonba, hogy számba vegye: hol tartanak a Camp David-i nyaralóban Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető részvételével tizenharmadik napja zajló izraeli-palesztin tárgyalások, és van-e remény a végső sikerre.

Az elnök gyakorlatilag két csúcstalálkozó között ingázott az utóbbi napokban. Múlt csütörtökön egyenesen Camp Davidből repült a Nyolcak Csoportjának (G-8) okinavai konferenciájára, most pedig onnan tért vissza. Először a Fehér Házba ment, hogy a tizenöt órás repülőút után rövid időre kifújja magát. Várhatóan este hat óra körül - közép-európai idő szerint hétfő hajnalban - repül helikopterrel a Catoctin-hegységben található elnöki nyaralóba.

Az idő sürgető tényező. Izraeli forrásokból - feltehetően a palesztinokkal szembeni pszichológiai hadviselés és nyomásgyakorlás részeként - korábban azzal fenyegetőztek, hogy Ehud Barak vasárnap este elutazik a nyaralóból, akár lesz megállapodás, akár nem. Szerintük néhány órával azután, hogy az amerikai elnök ismét beveti magát a megbeszélések sűrűjébe, ki kell derülnie, hogy van-e értelmük a további erőfeszítéseknek. Közölték azt is, hogy az ötvenfős izraeli delegáció húsz tagja már hazautazott, mivel "az előrelépés hiányában tovább már nem volt rájuk szükség".

A tárgyalások az izraeli-palesztin konfliktust véglegesen lezárni hivatott rendezési megállapodás tartópilléreivel - az úgynevezett központi kérdésekkel - foglalkoznak: Jeruzsálem jövőjével, az izraeli-palesztin határokkal, a megszállt ciszjordániai és gázai területeken létesült zsidó telepek sorsával és a három-négy millióra becsült palesztin menekült hazatérési jogával.

Kiszivárogtatások szerint a megbeszélések a legösszetettebb - és érzelmileg talán a leghevesebb indulatokat felkavaró - kérdésen, Jeruzsálem jövőbeli sorsán akadtak fenn, míg a többi tárgykörben történtek bizonyos előrelépések. Állítólag az amerikaiak olyan javaslatot terjesztettek elő a jeruzsálemi probléma áthidalására, amelynek értelmében az izraeliek és a palesztinok megosztanák a "szuveneritási jogokat" az óváros egyes részei fölött. Jeruzsálemhez csatolnák a közeli ciszjordániai zsidó településeket, köztük Maale Adumimt, Givat Zeevet és Gush Etziont: a város nyugati részével együtt izraeli fennhatóság alatt maradnának. Kelet-Jeruzsálem arabok lakta részei fölött a palesztinok gyakorolnának kibővített "ellenőrzési" vagy "helyhatósági" jogokat, egyes források szerint akár - ugyancsak megosztott - szuverenitást. A város keleti részével szomszédos arab települések palesztin fennhatóság alá kerülnének.

Úgy tudni, hogy míg az izraeli fél felkarolta a javaslatot, a palesztinok nem. Ők kezdettől világossá tették, hogy nem tudják elfogadni a Jeruzsálem fölöttti "osztatlan izraeli szuverenitást", és ragaszkodnak ahhoz, hogy az 1967-es háborúban Izrael által megszállt és később nemzetközileg el nem ismert módon annektált Kelet-Jeruzsálem legyen a független palesztin állam fővárosa.

Az amerikai házigazdák - tartva magukat a tárgyalásokat övező hírzárlathoz - nem hajlandók érdemben nyilatkozni a megbeszélések tartalmáról. Bill Clinton okinavai elutazása előtt azt mondta újságíróknak, hogy tudomása szerint történt előrelépés, amíg távol volt, de nem tudta megjósolni, lesz-e átfogó egyezmény. "Bármi történik is majd, az tény, hogy mindkét küldöttség nagyon keményen dolgozott" - mondta.

Csütörtök éjfél óta Madeleine Albright külügyminiszter helyettesítette az elnököt az Egyesült Államok vállalta közvetítői szerepkörben. Bár Bill Clinton rendszeres tájékoztatást kapott a megbeszélések helyzetéről a G-8-as csúcs ideje alatt is, nem szólt bele a Camp Davidben zajló eseményekbe, és nem is próbált érintkezésbe lépni a felekkel.

Az amerikai diplomácia irányítója - nyilvánvalóan némi lazításként a feszített ütemű megbeszélések után - a hét végén kirándulásra invitálta az izraeli és a palesztin vezetőt a közelben lévő történelmi nevezetességű helyekre. Ez volt az első alkalom, hogy Ehud Barak és Jasszer Arafat elhagyta Camp Davidet a tárgyalások megkezdése óta. Richard Boucher amerikai külügyminisztériumi szóvivő szerint a külön-külön lebonyolított "szabad program" lehetőséget adott a feleknek, hogy kötetlenebb körülmények között folytassanak véleménycserét a megbeszélések tárgyát képező kérdésekről.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. július 23.)