A Camp David-i tárgyalások miatt egy nappal később utazik Japánba az amerikai elnök<br/>

Bill Clinton amerikai elnök a tervezettnél egy nappal később utazik el Japánba, hogy nyerjen egy újabb napot közvetítői kísérletéhez a Camp Davidben zajló izraeli-palesztin béketárgyalásokon. A tárgyaló felek ugyanis alig tizenkét órával azelőtt, hogy az elnöknek el kellett volna indulnia a Nyolcak Csoportjának okinavai csúcsértekezletére még nem jutottak megállapodásra. Palesztin részről úgy vélik, a megbeszélés válságba jutott. A legvitatottabb kérdés még mindig Kelet-Jeruzsálem jövője.

Kedd este a résztvevők már ott tartottak, hogy tájékoztatják Kofi Annan ENSZ-főtitkárt a kudarcról, amikor Bill Clinton kérte, hogy utolsó lehetőségként még egyszer találkozhasson Jasszer Arafattal. A palesztin vezető valóban akart beszélni a főtitkárral, de mielőtt létrejött volna a kapcsolat, váratlanul elhívták.

A Fehér Házban tagadták ugyan, hogy a megbeszélések válságba jutottak volna, bár azt elismerték, hogy az egyeztetések viharos vizekre érkeztek. A hivatalos hírzárlat miatt nehéz biztonsággal megállapítani, hol tartanak a megbeszélések - és azt sem lehet ellenőrizni, hogy a kiszivárogtatott részletek mennyiben fedik a valós helyzetet.

A tárgyalásokhoz közel álló palesztin forrásokból mindazonáltal azt mondták, hogy a párbeszéd válságba jutott, mert Izrael hajthatatlannak mutatkozik Kelet-Jeruzsálem ügyében.

A tárgyalások a legösszetettebb - és érzelmileg talán a leghevesebb indulatokat felkavaró - kérdésen, Jeruzsálem jövőbeli sorsán akadtak fenn. Úgy tudni, hogy a küldöttségekhez tartozó szakértők között gyakorlatilag folyamatosan zajlanak az egyeztetések a város jövőbeli, végleges státusáról.

Izraeli források korábban még úgy vélekedtek, hogy sikerült közelebb jutniuk egyfajta közös állásponthoz, amelynek értelmében izraeli fennhatóság alatt Jeruzsálemhez csatolnának néhány, a város szomszédságban létesült ciszjordániai zsidó telepet, cserébe viszont a palesztinok ellenőrzési jogot kapnának Kelet-Jeruzsálem arabok lakta részei fölött. Azt nem tudni, hogy csupán közigazgatási vagy pedig szuverenitási jogkörről van-e szó. A források szerint gyakorlatilag kézzel fogható közelségbe került a megállapodás a végleges rendezés többi tartópilléréről - a leendő izraeli-palesztin határról, a ciszjordániai és gázai zsidó telepek sorsáról és a palesztin menekültek ügyéről -, ám mind ahhoz a feltételhez kötve, hogy Jeruzsálemről is egyetértésre tudnak jutni.

A palesztinok azonban világossá tették, hogy nem tudják elfogadni a Jeruzsálem fölötti osztatlan izraeli szuverenitást. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az 1967-es háborúban Izrael által megszállt Kelet-Jeruzsálem legyen a független palesztin állam fővárosa. Abba ellenben hajlandók beleegyezni, hogy az óváros zsidó negyede, a Siratófal és a város környéki zsidó telepek izraeli fennhatóság alá kerüljenek.

Diplomáciai források szerint azonban más kérdések is nyitva maradtak még, ilyen például a palesztin menekültek hazatérési joga. Ők úgy vélekedtek, hogy csak az utolsó pillanatban fog kiderülni, vajon jutottak-e eredményre a tárgyalófelek.

Mindezek miatt Bill Clinton amerikai elnök – a tárgyalások kezdeményezője - úgy döntött, elhalasztja a Nyolcak Csoportja (a hét legfejlettebb állam és Oroszország) okinavai csúcsértekezlete előttre tervezett találkozóját a japán vezetőkkel. A halasztás ellenére még időben odaér a hét végén esedékes konferenciára.

(MTI)

Korábban:

(2000.07.18.)