Megszűnhet Jugoszlávia<br/>

Montenegró kilátásba helyezte, hogy kilép a jugoszláv államszövetségből, és kikiáltja önállóságát. A függetlenségi törekvések azután erősödtek fel, miután Montenegró számára hátrányos alkotmánymódosítást fogadott el a jugoszláv parlament. Amennyiben Montenegró a függetlenedés mellett döntene, Jugoszlávia valószínűleg bevetné fegyvereit egysége megtartásáért.

Végleg megszűnhet Jugoszlávia. A kielncvenes évek során Jugoszláviából ugyanis már kivált Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, majd Macedónia is. Jelenleg csak két tagállam, maradt Kis-Jugoszlávia tagja: Szerbia és Montenegró.

Tengeri kijárata miatt különösen fontos Montenegró a szerbeknek

Az önálló montenegrói köztársaság kikiáltását szorgalmazó hangok azután erősödtek fel, miután a jugoszláviai parlament csütörtöki rendkívüli ülésen módosította a szövetségi alkotmányt. A módosítás a kisebbik jugoszláv köztársaság, Montenegró befolyását erőteljesen gyöngíti a központi törvényhozásban. Az alkotmánymódosítás ugyanis Szerbia számára előnyösen alakította át a választási rendszert.

A jugoszláv törvényhozás felsőházát ezután közvetlenül választják. Eddig a montenegrói parlament a képviselők felét ( 20 főt ) delegálhatta a jugoszláv felsőházba. A módosítás után azonban a jelenleginél jóval kevesebb montengerói képviselő kerülhet a felsőházba.

A módosítás másik fontos eleme, hogy Milosevics hatalmát nyolc évvel meghosszabbították. Ezt úgy valósították meg, hogy ezentúl közvetlenül választják a jugoszláv elnököt, és egy alkalommal újraválasztható lesz a jugoszláv államfő. ( Eddig a jugoszláv parlament választotta az elnököt, és csak egy alkalommal lehetett betölteni a tisztséget.)

Ez a módosítás gyakorlatilag meghosszabbítja Milosevics hatalmát. Ha nem fogadták volna el a módosítást, jövő júliusban véget ért volna államfői megbizatása. Milosevicset eddig egyszer választották jugoszláv elnökké, két alkalommal szerb elnökké.

A történtek után a jugoszláv ellenzéki pártok veszélyeztetettnek látják Jugoszlávia fennmaradását. Blagota Mitrics montenegrói alkotmánybíró "alkotmányos puccsnak" nevezte a módosítást. Dragisa Burzsan montenegrói kormányfőhelyettes pedig úgy vélte, hogy a történtek "jelentősen eltávolítják" majd Montenegrót Szerbiától.

A podgoricai (Montenegró fővárosa) parlament péntek esti ülésén nem ismerte el a belgrádi határozatokat. A jugoszláv alkotmány múlt heti módosítása után Montenegró nem vesz részt az idén esedékes szövetségi parlamenti választásokon. Ezenfelül döntöttek a jugoszláv szövetségi törvények hatályon kívül helyezéséről is. Az alkotmánymódosítás elutasításával Djukanovics montenegrói elnök szerint Montenegró lényegében kilépett a jugoszláv alkotmányos rendszerből.

A szerb-montenegrói viszony már három éve, a montenegrói miniszterelnök, Miodrag Vukovics megválasztása óta napról-napra egyre feszültebb. Vukovics ugyanis – bár Jugoszláviából eddig nem akart kilépni – az országrész minél nagyobb önállóságáért harcolt, amit nem nézett jó szemmel Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök.

Vukovics közölte: a jugoszláv alkotmány módosítása Nagy-Szerbiát hozott létre. Montenegrót egy szerb tartomány szintjére fokozták le önkényesen a szerb képviselők. Az itt élők másodrendű állampogárokká süllyedtek. A miniszterelnök azonban Szerbiát bíráló nyilatkozata ellenére is a mérsékeltebb montenegróiak közé tartozik. Abban, hogy nem akar önálló Montenegrót, valószínűleg közrejátszik az Egyesült Államok állásfoglalása is. Az USA több diplomatája is kijelentette: nem támogatják Montenegró kiválását, mert akkor újabb válság, fegyveres konfliktus robbanhatna ki a Balkánon.

Philip Ryker, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte: felszólítottuk Djukanovics elnököt és kormányát, hogy tartózkodjon az elsietett egyoldalú lépésektől - mondta Ryker a belgrádi B2-92 rádióállomásnak. Ryker óvta Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt attól, hogy konfliktusba keveredjen Montenegróval.

"Az Egyesült Államoknak és partnereinek erős érdeke fűződik a délkelet-európai biztonsághoz, Montenegrót is beleértve" - jelentette ki Ryker. "Milosevics nagyon jól tudja, hogy milyen mértékben vagyunk készek reagálni" - mondta a külügyi szóvivő.

Vukovics miniszterelnök annak ellenére, hogy egyelőre - hivatalos nyilatkozataiban - nem akar kiválni Jugoszláviából, kedden a horvátországi Dubrovnikba utazik, hogy a horvát, a szlovén és a cseh elnökkel tárgyaljon. A horvát elnök, Stepe Meszics még a tárgyalások előtt támogatásáról biztosította Vukovicsot. Vacláv Havel pedig nyaralását szakítja meg, hogy találkozzon a montenegrói miniszterelnökkel.

A montenegrói ellenzéki Liberális Párt a történtek után azt javasolta, hogy azonnal kiáltsák ki Montenegró teljes függetlenségét, váljanak ki Jugoszláviából. Bár ezt a javaslatot egyelőre nem támogatja a montenegrói kormány, Djukanovics montenegrói elnök közölte: nagyon kevés az esély arra, hogy Jugoszlávia túléli a mostani válságot. Közölte: Montenegró napokon belül új törvényeket fog hozni saját, eddig megszerzett függetlenségének védelmére.

A Szerbiától való távolodás jele az is, hogy Milo Djukanovics montenegrói államfő hétfőn kijelentette: országa csatlakozni kíván az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Djukanovics most először beszélt nyíltan arról, hogy Montenegró be kíván lépni az EU-ba és a NATO-ba. Belgrád mindig is ellenezte azt a gondolatot, hogy Jugoszlávia tagja legyen a ezeknek a szervezeteknek.

Lukovacs montenegrói külügyminiszter szerint nem a kormánynak, hanem a montenegrói választópolgároknak kell határozniuk arról, a tagállam Jugoszlávia része maradjon-e.

Dragisa Burzan montenegrói miniszterelnök-helyettes attól tart, Milosevics a hadsereget is bevetné, hogy elkerülje a szakadást, ezért az országnak fel kell készülnie területe megvédésére.

A feszültséget a mostani alkotmánymódosítások mellett már korábban is növelte a két tagállam között, hogy Montenegrónak jók a Nyugattal a kapcsolatai, miközben Szerbiával nem hajlandóak tárgyalni.

A szerb vezetés Montenegrót hátrányosan érintő döntését valószínűleg az is siettette, hogy Montenegrói politikusok részt vehettek a szlovén delegáció tagjaiként az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülésén, miközben Jugoszláviát nem hívták meg. Emellett Vukovics és Milosevics személyes ellentéte is mélyíti a válságot.

A feszültségek Milo Djukanovics montenegrói elnökké választása óta mélyültek el a két tagköztársaaság között. Djukanovicsot 1997 októberében választották meg. Azóta többször is közel került a két tagállam a fegyveres konfliktushoz.

A NATO légicsapásai során éleződött ki a két tagállam között a konfliktus, ekkor ugyanis a montenegrói kormány - Milosevics akarata ellenére - nem szakította meg kapcsolatait a Nyugattal, annak ellenére, hogy Montenegrót is bombázta a NATO.

[*****]

Ajánló:

angolul