Az EU bővítési biztosa szerint az osztrák népszavazás a távoli jövőbe tolja az EU-bővítést<br/>

Günther Verheugen, az Európai Unió Bizottságának bővítési biztosa úgy véli, hogy a tervezett osztrák népszavazás a távoli jövőbe tolhatja ki az EU bővítését. A tervezett népszavazás szerint Ausztria vétóval szeretne élni az EU-reformok ellen.

Az őszre tervezett népszavazást az EU-szankciók miatt akarja kiírni az osztrák kormánykoalíció. Az unió a szélsőjobboldali Szabadság-párt kormányra kerülése miatti bünteti az országot. A tervezett népszavazás azonban Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa szerint szerencsétlen és csupán látszatra demokratikus lépés lenne. Ha pedig Bécs élne a vétójoggal az EU belső reformjainak ügyében, akkor egyetlen párt rövidlátása és önzése miatt megbukna az a célkitűzés, hogy Európában béke, stabilitás és jólét alakuljon ki - mondta Verheugen egy interjúban. A bővítési biztos azonban feltételezte, hogy ezt Wolfgang Schüssel kancellár nem hagyja megtörténni.

Verheugen elismerte, hogy a térségben mutatkoznak bizonyos aggodalmak az EU-tizennégyek és Ausztria között kialakult helyzet miatt. Ezt a biztos arra utalva mondta, hogy Erhard Busek osztrák kormánymegbízott szerint a kelet-európai országokban az a benyomás van kialakulóban, hogy az EU úgy működik, mint egykor a keleti tömb, csak most a diktátumok Brüsszelből érkeznek. Verheguen az aggodalmak okát abban látja, hogy e térségben a szovjet uralom évei után különösen nagyra tartják a nemzeti szuverenitást, másfelől a politikai spektrum jobb oldala mindezekben az országokban meglehetősen messze nyúlik.

Az EU-biztos szerint a szankciók feloldása mit sem változtatna azon, hogy a tizennégyeknek gondjuk van az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) éppen a bővítés ügyében. Az FPÖ ugyanis változatlanul kiszámíthatatlan, márpedig az EU-nak megbízható osztrák partnerre van szüksége, ami pedig aligha érhető el, amíg az FPÖ a kormányban foglal helyet.

Nincs szükség Haiderre ahhoz, hogy az EU felismerje a munkaerő szabad vándorlásával jelentkező problémákat és megoldásokat keressen rájuk - mondta Verheugen az interjúban. A biztos úgy véli: a bővítéssel nem következik be tömeges kivándorlás, mert az emberek nem hagyják el a hazájukat pusztán a magasabb bérekért, hanem csak akkor, ha otthon nincs remény és perspektíva. Verheugen elismeri ugyanakkor, hogy az ingázók ügyére megoldást kell találni. E gondok nehezítik majd a bővítés elfogadását Németországban és Ausztriában, de önmagukban nem szolgáltatnak érvet a bővítés egésze ellen.

Verheugen úgy véli, hogy a problémák megoldásai majd csak a tárgyalások végső szakaszában alakulnak ki. Az azonban szerinte biztos, hogy a munkavállalók szabad áramlását pontosan kell szabályozni és intelligens átmeneti megoldásokat kell majd találni.

Verheugen szerint nem igaz, hogy az EU folyamatosan hátrál a bővítés kérdésében. A bővítési biztos úgy véli, csupán annyi történt, hogy Németország Helmut Kohl volt kancellár ígéretétől eltérően már nem követeli Lengyelország 2000-ig történő csatlakozását. Noha a felvétellel kapcsolatban soha senki más nem jelölt meg konkrét dátumot, az eddig elhangzott határidők változatlanok. Néhány tagjelölt ország 2003-ig szeretne az EU tagjává válni, az EU Bizottsága pedig még mandátuma lejárta, azaz 2005 januárja előtt be akarja fejezni a tárgyalásokat az első országokkal. Az EU egésze 2002-től kezdve akar készen akar állni a bővítésre, azaz addig szeretnék befejezni a szükséges intézményi reformokat ? mondta az EU bővítési biztosa.

(MTI)

Ajánló:

(angolul és németül)