Milosevics Szaddám Huszeinnel lép gazdasági és politikai szövetségre<br/>

Jugoszlávia a következő fél évben olajszállítást vár Iraktól, Bagdad pedig az "olajat élelmiszerért" program keretében zajló áruimportjában elsődleges szerepet kíván juttatni Jugoszláviának, még az ENSZ szankcióbizottságának ellenállására számítva is. A két országot hasonló múltjuk, a nyugat büntetőakciói és gazdasági szankciói hozták közelebb egymáshoz.

Belgrádban Borisa Vukovics jugoszláv külkereskedelmi miniszter és Muhammad Mahdi Szaleh iraki kereskedelmi miniszter hozta nyilvánosságra a hírt a kétoldalú együttműködési bizottság ülését követően. Szaleh elmondta, hogy Szaddám Huszein iraki elnök utasítására az importban Bagdad megkülönböztetett szerepet juttatna Jugoszláviának, bár várakozása szerint a szankcióbizottság ezt akadályozni fogja.

Az ENSZ engedélyével Bagdad korlátozott mennyiségű nyersolajat adhat el, és a bevételből élelmiszert, gyógyszert, közszükségleti cikkeket vásárolhat a Kuvait 1990-es iraki lerohanása után elrendelt szankciók hatását megszenvedő iraki lakosságnak. Az ügyleteket az ENSZ szankcióbizottsága engedélyezi.

Vukovics szerint Belgrád a következő fél évben iraki olajszállításra számít, amelynek részleteit a következő napokban pontosítják. Bagdad eddig is kész volt nyersolaj szállítására, ám a tavalyi NATO-csapásokban megrongált jugoszláv finomítók megfelelő helyreállításáig nincs lehetőség a kőolaj feldolgozására. Belgrád jelenleg az "olajat élelmiszerért" programra támaszkodva agrártermékeket, gépeket, építőanyagokat, valamint járműveket szállítana az iraki olajért cserébe.

Jugoszlávia és Irak szorosabbra fonta kapcsolatait az elmúlt években. Mindkét ország nyugati légicsapásokat szenvedett el és nemzetközi szankciókkal sújtották őket; a nyugati embargó miatt Jugoszlávia kénytelen újabb piacok után nézni, bár olajszükségletét korábban is Irakból, és a volt Szovjetunió területéről fedezte.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2000. március 23.)