A belgrádi vezetés néhány magas rangú jugoszláv vezető meggyilkolása után többször hangoztatta, hogy a szankciók, a tavalyi NATO-csapások a Nyugat - úgymond - a terrorizmus eszközével kívánja megdönteni a jugoszláviai alkotmányos rendet. A tervezet meglehetősen szigorú, sokéves börtönbüntetést irányoz elő az alkotmányos rend vagy az ország területi épségének veszélyeztetéséért.
Ilyen szándékú csoportosulás megszervezéséért például 1-8 évig terjedő szabadságvesztést; hasonló célú felhívások terjesztéséért 3-5 éves, előre kitervelt gyilkosságért legalább 10 éves, de akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható lenne.
A belgrádi sajtóorgánumok által ismertetett részletek néhány konkrétabb bűntény mellett tágan értelmezhető megfogalmazásban leírt bűncselekményeket is tartalmaznak. Ezen kívül az eddigi 3 nap helyett 30 napos előzetes letartóztatást is lehetővé tesznek, vagy például azt, hogy az államügyészség vizsgálat nélkül emeljen vádat. A tanúk 30 napig is őrizetben tarthatók, ha nem kívánnak tanúskodni. Szerbiai ellenzéki pártok kedden újfent bírálták a törvényt.
Ivan Kovacsevics, a Szerb Megújhodási Mozgalom szóvivője szerint a jogszabály a szerbiai vezetés politikai ellenfelei ellen irányul. Djordje Szubotics, a Vajdasági Reformisták vezetőségi tagja pedig a úgy vélte, hogy a tervezet Szerbiában a diktatúra bevezetését jelenti és a montenegrói kormány megingatását célozza.
Filip Vujanovics, a nyugatbarát montenegrói kormány feje egy kedden megerősítette, hogy Podgorica nem fogja betartani a törvényt, ami újabb viszályt szíthat Belgrád és Podgorica amúgy is feszült viszonyában.
(MTI)
Ajánló:
az [*****] összeállítása
Korábban:
(2000. június 27.)