Siker az EU-csúcson<br/>

Portugáliában befejeződött az Európai Unió (EU) két napos csúcstalálkozója. A tagországok állam- és kormányfői kedden megállapodtak arról, hogy kölcsönös információcsere mellett kilenc éven belül harmonizálják a külföldön elhelyezett megtakarításokra vonatkozó forrásadó-rendszerüket. Ausztriának ugyanakkor továbbra is szankciókkal kell szembenéznie.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár beszédében az Ausztria elleni szankciók enyhítését kérte, de a tagországok ezt visszautasították. A tagországok vezetői szerint még legalább jövő év januárig fenn kell tartani a szankciókat a jelenlegi formájukban - írta a BBC.

Az egyet nem értés bonyodalmat okozott az EU-n belül, mert konszenzusra volt szükség ahhoz, hogy feloldják az országok közötti banktitkot. Az EU ugyanis azt akarja elérni, hogy az EU-tagországok lakóinak akkor is adót kelljen fizetniük a spórolt pénzük után, ha egy másik országban nyitottak bankszámlát. Eddig az ilyen esetekben adómentes volt a kamat.

Ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani, az országoknak egymás között tudniuk kell bankügyletekkel kapcsolatos információikat kicserélni, vagyis részlegesen fel kell oldani egymással szemben a fennálló banktitkot.

Az egyezmény a témában előző nap tapasztalt mozdulatlanság után meglehetősen váratlanul érkezett. Az állam- és kormányfők csaknem duplájára nyújtották kedd délelőtti - utolsó - munkaülésüket, hogy rávegyék Wolfgang Schüssel osztrák kancellárt a kompromisszumos javaslat elfogadására.

A megállapodás lényege, hogy az elkövetkező, legfeljebb kilencéves időszakban az EU-tagországok választhatnak: saját forrásadóval sújtják a külföldiek megtakarításait, vagy információcserével oldják meg a többszörös adóztatás elkerülését. Ebben az időszakban az EU tárgyalásokat folytat az információk cseréjéről az unión kívül álló államokkal is. Az EU leendő új tagországainak az átmeneti időszakban sincs választásuk, csatlakozniuk kell az információk cseréjének rendszeréhez. 2010 után már a jelenlegi tagországok vonatkozásában is csak az adatok cseréjéről lehet szó.

Korábban az a hír kelt szárnyra, hogy Wolfgang Schüssel személyesen utasította Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminisztert a kompromisszum elutasítására.

Ausztria biztosítékot kapott arra, hogy a helyi lakosság megtakarításait a kompromisszum nem érinti, így a banktitokrendszer feloldását is csak részben követeli meg. A banktitok sérülése volt az az indok, amelyre hivatkozva Bécs az utolsó pillanatig fenntartotta ellenkezését a harmonizációs tervekkel kapcsolatban.

A megállapodás uniós források szerint jelentős lépést jelenhet az Ausztria elleni kétoldalú EU-szankciók enyhítése felé. António Guterres portugál miniszterelnök kedden be is jelentette, hogy országa az elkövetkező napokban kezdeményezést kíván tenni a kétoldalú intézkedések ügyében.

Az adóharmonizáció az EU-n belüli együttműködés sarkalatos pontja. Az adórendszert jelenleg a legtisztább nemzeti ügyek között kezelik az EU-ban, így minden egységesítési lépés a belső integráció fokozásának sikerét mutatja.

Számos más kérdésben is megállapodtak a tagországok, így az új európai védelmi erő kiépítésében - írta a BBC. Az európai védelmi erő együtt fog működni a NATO-val, sőt bizonyos helyzetekben közösen fogják felhasználni pénzügyi forrásaikat.

Jóváhagyták azt is, hogy Görögország 2001. január elsejétől belépjen az eurót használó tagállamok közé. Görögország az egyetlen állam volt, amely azért nem vehetett részt eddig a valutaunióban, mert nem felelt meg az ehhez támasztott objektív feltételeknek. Az elmúlt két évben azonban kimagasló gazdasági eredményeket mutatott fel, így tagsága elől elhárultak az akadályok. Így már csak három ország - Nagy-Britannia, Dánia és Svédország - nem használ eurót.

Az Európai Unió a balkáni térség valamennyi államát potenciális tagjelöltnek tartja - mondja ki az EU-tagországok állam- és kormányfőinek Santa Maria da Feira-i záródokumentuma, ha a résztvevők kedden jóváhagyják azt.

A balkáni államok esetében az EU a zárónyilatkozat tervezete szerint fontosnak tartja, hogy minél teljesebben integrálódjanak az európai politikai és gazdasági fejlődés irányvonalába. Az állam- és kormányfők megerősítik, hogy növelik a térség államainak szánt kereskedelmi kedvezményeiket, és a regionális együttműködés fokozására szólítják a balkáni országokat.
Az EU tovább támogatja Montenegró erőfeszítéseit a demokratikus és gazdasági reformok terén. Az állam- és kormányfők támogatják a civil társadalom kezdeményezéseit a szerbiai demokratizálódás irányában, és várják azt az időt, amikor Jugoszlávia teljes körűen részt tud venni a balkáni államok európai integrálódási folyamatában.

A csúcstalálkozó résztvevői elfogadták Javier Solana kül- és biztonságpolitikai közös képviselő balkáni jelentését, és tárgyaltak Christopher Patten külügyi európai biztos kezdeményezéséről is, amely szerint a belgrádi rezsimtől távolságot tartó jugoszláv cégeket egyfajta "fehér listára" kellene helyezni. Patten maga azonban újságíróknak nyilatkozva nehéznek minősítette a tisztának minősítendő cégek kiválasztását.

Az állam- és kormányfők a záródokumentum tervezete szerint üdvözlik, hogy az EU megteremtette azokat a feltételeket, amelyek a nem EU-tag NATO-országokkal és az EU-tagjelöltekkel védelmi törekvéseiről folytatott konzultációiban segítik. Külön méltatták, hogy Csehország, Lengyelország és Törökország már jelezte hozzájárulási szándékát az európai védelmi képességek növeléséhez. Ezt más országoktól is szívesen veszik - áll a szövegben.

Egyes vélemények szerint meglehetősen enyhe hangot használ a tervezet Oroszországgal szemben. Lényegében feloldja például azt a szankciót, amely eddig a humanitárius programokra korlátozta a TACIS-program oroszországi felhasználását, miközben csupán utal annak fontosságára, hogy Moszkva tartsa be Csecsenfölddel kapcsolatos vállalásait, benne a politikai folyamat folytatását, illetve a tartózkodást a túlzott erőszaktól és a konfliktus kiterjesztésétől.

Az EU támogatását ajánlja az új orosz kormánynak és Vlagyimir Putyin elnöknek az ország korszerűsítéséhez és megreformálásához. Az állam- és kormányfők megjegyzik, hogy az orosz gazdaság sikeres fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a szabályozott piacgazdaság és a demokratikus intézmények léte, a nyitott és demokratikus társadalomban pedig fontos szerepet játszik a független média is.

Ajánló:

(angolul)