Az ortodox egyház háborút hirdetett a görög kormány ellen<br/>

A görög kormány úgy döntött, ezentúl nem kell a személy igazolványokban feltüntetni az állampolgárok vallását. Az országban hatalmas tekintélyű ortodox egyház minden lehetséges módon tiltakozni akar a rendelet ellen. Szerdán hatalmas tömegtüntetést szerveztek az athéni érsek vezetésével Thesszalonikiben. Június 21-én várhatóan újabb demonstrációt tartanak Athénban.

A tüntetők

A mostani kormánydöntés hosszas előkészítés után született. 1993-ban a görög kormány már megpróbálta keresztülvinni a rendeletet az Európai Unió, a görögországi zsidók és mohamedánok kérésére. Utóbbi közösségek vezetői évek óta tiltakoznak az ellen, hogy az igazolványokban szerepel a vallási hovatartozás, mert véleményük szerint a vallási kisebbségek súlyos diszkrimináció áldozataivá válhattak. Az akkori jobboldali kormány azonban az ortodox egyház tiltakozása miatt nem merte meghozni a döntést. A mostani tervezet kihirdetése előtt mintegy 9 órán át tárgyalt a görög kormány képviselője a főpapokkal, de most sem sikerült egyezségre jutniuk. Ezúttal a kormány azonban nem hátrált meg. Válaszul az ország legfontosabb ipari központjában, Thesszalonikiben szerdán tüntetést szervezett az egyház. A görög rendőrség szerint nem egészen százezren, a szervezők szerint 350.000-en vettek részt a megmozduláson. Az egész országból 700 busszal és több ezer autóval érkeztek a résztvevők. A tüntetőknek osztott szórólapok nagy betűkkel hirdették: "Harcban állunk". A tömegben több főpap, sok szerzetes és apáca is felvonult. A felvonulók a görög zászló mellett Bizánc lobogóját (sárga alapon fekete kétfejű sas) is lengették, és elénekelték a bizánci himnuszt is. A bizánci állam a Római Birodalom utódaként 1453-ig létezett, és uralkodója a császár egyben az ortodox keresztény egyház feje is volt. Így Bizánc az állam és az egyház egybefonódásának a jelképe Görögországban, ahol a lakosság 97%-a ortodox keresztény.

A Szent Szinódus tagjai

A szocialista kormány eltökélt szándéka, hogy a nyugat-európai gyakorlat szerint teljesen szétválassza az egyházat és az államot. Dimitrisz Reppasz kormányszóvivő azt mondta, "az egyháznak lelki és szociális ügyekkel kellene foglalkoznia, a közigazgatási és politikai kérdések pedig csak a kormányra tartoznak". Papandreo külügyminiszter is elítélte az egyházat, mert "politikai pártként viselkedik, ahelyett, hogy a szociális problémákkal törődne". A konzervatív ellenzék további tárgyalásokat, és az egyház érdekeit is szem előtt tartó kompromisszumot követel. Kosztasz Szimitisz miniszterelnök azonban már megmondta, nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Krisztodulosz érsekkel. A kormány visszautasította a tüntetők fő követelését, hogy tartsanak népszavazást az új személyik bevezetéséről.

Krisztodulosz athéni püspök tüntetésen elmondott 80 perces beszédét több görög médium is élőben közvetítette. Az egyházfő így utasította rendre a kormányt beszédében: "Erőlködésetek hiábavaló. A nép nem követ benneteket. Azt hiszitek, kard erejével véghezvihetitek terveiteket. De tévedtek." Tüzes hangú beszédében így kiáltott fel: "Emlékeznünk kell, kik vagyunk: elősorban görögök, és csak másodsorban európaiak. Ha hitünkről van szó, oroszlánokká válunk. Nem hagyjuk, hogy hitünket kiárusítsák. A diadal Szalonikiből indul!" ? utalt beszédében a jövő hétre tervezett újabb, athéni tüntetésre. A beszéd Európára vonatkozó része azért fontos, mert az új görög személyi az Európai Unió szabványa szerint készül. A kormány tervei szerint a vallás mellett az ujjlenyomatot, a foglalkozást és a házastárs nevét is törlik az okmányokból.

A görög miniszterelnök választási plakátja

A görög ortodox egyház hazájában erőszakos és nagyhatalmú szervezet, de az elmúlt 500 év súlyos csapásait nem képes kiheverni. A görög ortodoxia nem tette túl magát nemzetközi hatalma megrendülésén. Még a középkor elején elvesztették a nyugati kereszténység feletti befolyásukat. A pápákkal a XX. század '60-as éveiig nem is voltak beszélő viszonyban az ortodox pátriárkák. (I. Bartolomeo 1997-ben pont Pannonhalmán találkozott II. János Pállal, új lökést adva az ökumenikus kapcsolatok fejlesztésének.) Konstantinápolyt 1453-ban elfoglalták a törökök, és a görög egyház központja és szent városa azóta is török uralom alatt áll, és a várost már évszázadok óta Isztambul néven emlegeti a nemzetközi közvélemény. A török uralommal elvesztették a görög pátriárkák befolyásukat az ortodox kereszténység nagy része felett is. Helyüket a moszkvai pátriárkák vették át. Mivel a legtöbb ortodox szláv államokban él, (Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Szerbiában, Bulgáriában) a hívők többsége Moszkva vezetését fogadja el. A konstantinápolyi és a moszkvai egyházi vezetők hatásköri vitája napjainkban sem záródott le. A konstantinápolyi és a moszkvai egyházfők is magukat tekintik az ortodoxia vezetőinek. A pápával II. Alekszij moszkvai pátriárka nem kívánt találkozni, így Bartolomeo közeledési kísérletei tovább rontotta a viszonyt az utóbbi időben. A görög ortodoxia közel ezer éve tartó térvesztése pedig különösen érzékennyé teszi az egyház vezetőit befolyásuk minden csorbulása esetén.

Magyari Péter

Ajánló:

angolul A görög kormánypárt honlapja görögül, sok animációval A bizánci kultúra honlapjaangolul Az ortodox egyház híreiangolul