Parlamenti viszályt szít Nagy-Britanniában a kémnagyi-ügy <br/>

A brit parlament alsóházának hírszerzési és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága élesen bírálta a hírszerzés, az MI5 magatartását a "kémnagyiként" ismertté vált Melita Norwood ügyének kezelése miatt.

A parlamenti bizottság kedden tette közzé jelentését arról, miért kerülhette el a felelősségre vonást a volt Szovjetuniónak 40 éven át kémkedő asszony, milyen szerepe volt ebben a hírszerzés vezetésének.

Melita Norwood a harmincas évektől egészen 1972-ben történt nyugdíjba vonulásáig rendszeresen adott át információkat, köztük a brit atomprogramra vonatkozó adatokat az egykori szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek. Cselekedetére akkor derült fény, amikor Vaszilij Mitrohin, a KGB állítólagos levéltárosa 1992-ben hatalmas iratmennyiséggel nyugatra szökött, és információit átadta a brit hírszerzésnek.

Az ügyet tavaly ősszel ismerte meg a nyilvánosság, sőt a brit kormány is, amikor Christopher Andrew cambridge-i professzor könyvben feldolgozta a Mitrohin-aktákat. A brit parlament akkor indított vizsgálatot a titkosszolgálatoknál annak megállapításra, hogy a ma már 87 éves Norwoodot miért nem vonták felelősségre 1992-ben hazaárulás miatt.

Az alsóház hírszerzési és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága által elkészített jelentés bírálta az MI5 döntését arról, hogy nem látta szükségesnek Norwood bíróság elé állítását, sőt még kihallgatását sem 1992-ben. A brit törvényhozók súlyos hibának minősítették, hogy a hírszerzés saját hatáskörében döntött erről, nem tájékoztatva a kormány igazságügyi illetékeseit sem.

A legfőbb ügyész tavaly ősszel arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a hatályos törvények alapján az ügy elavult, Norwood asszony nem állítható bíróság elé.

(MTI)